A gazdaság lassulása jórészt a végrehajtott, jelentős makrogazdasági kiigazító lépésekkel magyarázható, konkrétan az állam által támasztott kereslet (magas bázishoz viszonyított) apadásával, valamint az állami intézmények teljesítményének csökkenésével - fogalmazott Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter.
Hozzátette: a kisebb költségvetési kiadások okán felszínre kerülnek korábban rejtett szerkezeti problémák is. A volt pénzügyminiszter szerint az intézkedések nyomán az ország végre elindulhat kifelé a hullámvölgyből.

"Ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni"

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök szerint a lassulás nagyrészt a rossz reformokkal, alapvetően a rossz kormányzással magyarázható. Nem kellett volna hat éve elrontani, most nem kellenének reformok sem - mondta. "A politikusok jelentős hányada nagy teljesítményt mutat fel a ripacskodás terén (...) ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni" - fogalmazott. Az egykori főjegybankár szerint miközben a kormány nem csökkentette a kiadásokat, az adókat emelte, a bürokrácia pedig tovább nőtt. A kerekasztal-beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a korrupció megfékezésére, a kiadásokat pedig nem az egészségügyben és az oktatásban, hanem a közigazgatásban kell csökkenteni, ráadásul az előbbi területekre inkább többet kellene költeni. Hozzátette: túl sokan vesznek fel jogtalanul szociális ellátást és túl sokat is lopnak el belőlük, különböző szinteken.

Fejreállt az agrárium

Kupa Mihály, korábbi pénzügyminiszter szerint túl jól sikerült és drasztikus lett a kiigazítás, ám az még kérdés, hogy lesz-e tartós hatásuk az intézkedéseknek, lehet-e azokat reformnak hívni. A kiigazítás jelentős elvonás formájában érintette a lakosságot és a vállalkozásokat, másutt pedig - például gyógyszerfronton - árnövekedést jelentett. "A gyógyszergyártók ma annyit fizetnek be, mint a bankszektor bankadó formájában" - fogalmazott Kupa. A szakember úgy látja, "az agrárium fejreállt és jövőre is fejre fog állni", ami szintén lassítja a gazdasági növekedést. Aláhúzta: jövőre a költségvetés egyenlege még deficites lesz.

Mi lesz a költségvetési célokkal?

Jobban aggódom a 2009-es és a következő évek miatt, mint a 2008 miatt - fogalmazott Draskovics Tibor, s hozzáfűzte: "tudjuk, hogy ez az év a bevételnövelésről szólt, tudjuk, ez miért nem jó, de azt is tudjuk, miért nem lehetett mást csinálni". A miniszter az adófizetői létszám növelésének szükségességét hangsúlyozta, és közölte, hogy sok olyan, az egészségbiztosítási jogviszony ellenőrzéséhez hasonló lépést tesznek majd, amelynek célja, hogy kikerülhetetlen legyen az adózás. Járai Zsigmond is kevésbé fél 2008-tól deficit-szempontból, mint a későbbi évektől. Szerinte a fő probléma az, hogy rossz reformokkal rossz irányba megy a gazdaság, miközben az egészségügyet, oktatást és nyugdíjrendszert tönkreteszik. A volt MNB-elnök úgy véli, széleskörű társadalmi megegyezés, szakmai hozzáértés hiányában nem lehet reformokat véghezvinni, ráadásul az intézkedésekhez nemzetközi tapasztalatokra alapozott vízió is szükséges volna. A vízió az állam, az államháztartás, a költségvetés szerepéről, helyzetéről, az egészségügy, az oktatás fontosságáról kell, hogy szóljon - mondta Járai. Mint mondta: "szükség volna továbbá arra is, hogy a kormányzat hiteles legyen - de ez egy "hiteltelen gárda". Az olyan pártok, amelyek a költségvetés fellazításával vesznek szavazatokat, nem tudnak reformot csinálni".
A szakember szerint a legfontosabb az volna, hogy az állami kiadásokat és az adócentralizációt jelentősen csökkentsék, az egészségügyi reformnak pedig a népesség egészségügyi állapotának javítását kell céloznia. Kupa úgy vélte, a humánerőforrás-fejlesztésre, a K+F-re és az innovációra kéne sokkal többet költeni, ezek alapozzák meg ugyanis a gazdaság növekedését. A volt pénzügyminiszter szerint az eddigi tapasztalatok alapján fennáll a veszélye annak, hogy a politikusok túl korán lesznek elégedettek a kiigazítás eredményeivel, és hamar elkezdenek ismét költekezni.

Lecsukni

Draskovics egyetértett Járaival abban, hogy van mit tenni a korrupció csökkentése terén. Szerinte a rendbetételt a pártfinanszírozás rendbetételén kell elkezdeni, majd folytatni a képviselői vagyonnyilatkozatokkal úgy, hogy papír-kitöltögetés helyett az APEH vizsgálja azokat, akiknél gyanú merül fel. Kupa Mihály erre úgy reagált, hogy már az új közbeszerzési törvény is sokat segítene, Járai szerint pedig a korrupcióellenes törvénycsomag keretében alaposan felül kellene vizsgálni az olyan nagyberuházások szerződéseit, mint a 4-es metró, az autópálya-építések, de ide sorolta az EU-források felhasználását is. "Le kell csukni azokat, akik a nagyberuházásokat pártfinanszírozásra használják" - fogalmazott a volt jegybankelnök.

Több beruházás volna jó

A gazdaság lassulása már a kiigazítások előtt, 2005-2006-ban elkezdődött, a régió más országaihoz mért ütemkülönbség pedig még régebb óta, 2003-2004-től nő, miközben a beruházási ráta csökkent - vetette közbe Gáspár Pál, a konferenciát szervező ICEG EC igazgatója, majd feltette a kérdést, hogy vajon miképp lehetne lendületet adni a beruházásoknak. Járai Zsigmond a magas adókat, a rossz adórendszert, a korrupciót és a bürokráciát nevezte meg, mint a beruházásokat visszafogó tényezőket. Kupa Mihály a kiszámítható gazdasági környezet és a szakemberek hiányát emelte ki. A kormánynak így olyan területekre kellene terelnie a beruházásokat, ahol szakember-felesleg mutatkozik - fogalmazott. Járai kijelentésére, hogy míg Magyarországon az adóterhelés 40 százalék, szemben a szlovákiai vagy romániai 30 százalékkal, és ez fogja vissza a beruházásokat, Draskovics szintén szlovák példával felelt. A miniszter kijelentette: Szlovákiában az egy főre jutó éves egészségügyi kiadás 1000 euró, idehaza 1700 euró, vagyis az adócsökkentés a gazdasági növekedés szempontjából jó megoldás, ám kérdés, hogy a társadalmi következményeket hogyan viselné az ország.