Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Sok a tévhit a magyarok körében a házastársakra és az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokkal kapcsolatban. Az emberek alig egyharmada tudja csak például, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei. Sokan hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év együttélés után az élettársak is törvényes örökösei lesznek egymásnak - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből.

A kutatásban résztvevők többsége tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Valójában az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon.

Van azonban egy kivétel. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk. Ezt a kitöltők több mint egyharmada nem tudta, ahogy azt sem, hogy ennek értelmében az örökösök a saját elhatározásukból nem tehetik ki az özvegyet az egyébként általuk megörökölt ingatlanból.

Sok a tévhit azzal kapcsolatban is, hogy mit örököl a házastárs, ha az elhunytnak nem született gyermeke.

A megkérdezettek több mint fele nem tudta, hogy ilyen esetben nem feltétlenül a háztársa száll a teljes vagyon. Ha ugyanis az örökhagyónak nincs gyermeke, a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik a házastársa szüleivel. A teljes vagyont végrendelet nélkül csak akkor örökölheti a túlélő házastárs, ha az elhunytnak nem csak gyerekei nincsenek, de a szülei sem élnek már.

Az élettárs automatikusan semmit sem örököl

A MOKK felméréseinél visszatérő elem az élettársak öröklése. A mostani eredmények azt mutatják, a lakosságnak kevesebb mint fele van csak tisztában azzal, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek a párjuk vagyonából.

Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt akár 15-20 évet az élettársukkal, és hiába született közös gyermekük, ettől nem válnak egymás törvényes örökösévé.

A házastárssal ellentétben az élettársnak a közösen lakott lakáson sem lesz haszonélvezeti joga, így az örökösök törvényesen kiköltöztethetik az ingatlanból.

Kinek jár a kötelesrész?

Nagy a zavar a lakosság körében a kötelesrészre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A kötelesrész a leszármazónak, a házastársnak vagy a szülőnek járó minimum részesedést jelenti. A kitöltőknek csupán az egyharmada tudta helyesen, hogy a kötelesrészre az az örökös is igényt tarthat, akit kizártak az öröklésből. Azonban nem jár automatikusan, hanem igényelni kell, és a kötelesrészre való igényt az általános, ötéves elévülési időn belül lehet érvényesíteni.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a kitöltők. Több mint háromnegyedük helyesen tudta, hogy a jog nem tesz különbséget örökbefogadott és vér szerinti gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbefogadtak. Hasonlóan sokan tudták azt is, hogy az örökösök a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek, és szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön.