Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az

ellátásbiztonság szempontjából jó döntésnek tartja az ársapka eltörlését, és a Molnak természetesen célja, hogy legyen elegendő üzemanyag.

Az extraprofit adóról

Az extraprofit adó hatalmas teher, de adót fizetni kötelesség

– vallotta a szakember.

A benzinhelyzet a nagyon megugrott fogyasztás miatt vált kritikussá: itthon olcsóbb az üzemanyag, mint máshol. Lecsökkent a kínálat, eltűnt az import. Míg mindenhol máshol csökkent, addig itthon az elmúlt évben 10 százalékkal nőtt a fogyasztás, ráadásul a tömeges visszaélések lényeges társadalmi károkat tudnak okozni.

„Ezeknél a hatásoknál fontosabb volt, hogy eltűnt az országból az import, illetve a környék finomítói gyakran álltak, nem lehetett feltölteni az üzemi készleteket, sőt, még a stratégiai készletekhez is hozzá kellett nyúlni” – fogalmazott Hernádi Zsolt.

Az üzem nem játék

Az üzem nem játék, direkt nem kockáztatnak, megértették,

hogy az ársapka egy átmenetileg szükséges intézkedés, de a hangsúly az átmenetin volt. Aztán elkezdődtek a problémák és a diszfunkciók. A százhalombattai finomítónk nagyon jó kapacitáson, évi átlagosan 93 százalékosan működik, ám így is rengeteg részleges leállás van az 51 különféle üzemben. Csak békeidőben nem tudunk róla, mert ha nálunk fennakadás van, csak szólunk a cseheknek, a szlovákoknak, az osztrákoknak, hogy segítsenek, nyomják meg a termelésüket, adjanak anyagot

– mondta, hozzátéve, hogy még létezik bajtársiasság a versenytársak között.

December 5-től olajembargó lépett életbe, január 1-től a németek már nem vesznek orosz olajat, február 5-től jön a szankció az olajtermékekre, így fontos lenne a közép-európai együttműködés. Hernádi szerint Csehország, Szlovákia és Magyarország a legsérülékenyebb ország.

„Ha a Barátság kőolajvezetéken már nem jön olaj, akkor az Adrián keresztül nem tudjuk ellátni a három ország finomítóit. Hiába fektetett be Magyarország rengeteg pénzt abba, hogy bővítse a kapacitást, van egy szűk keresztmetszet. A horvátokkal tavasz óta folynak a tárgyalások arról, hogy ezt a kapacitást bővítsék, de egy lépést nem tettek előre” – fogalmazott.

Horvátországgal egyébként is sok az energetikai konfliktus, igen ám, csakhogy, ha a Barátság-vezeték nem működik, akkor Magyarországnak és ennek az egész rendszernek egyetlen ellátási útvonala marad, a kockázatot pedig már a szomszédos ország is megérezte.

 

Hazánknak több útvonalat kellene kiépíteni, főleg Szerbia és Lengyelország felé, ez azonban rengeteg idő és pénz: az EU-nak azt is tudomásul kell vennie, hogy ezt a helyzetet nem mi okoztuk – vallotta Hernádi, aki szerint a szankciós döntésekkel túl nagy kockázatot vállalt az Unió, az oroszok más piacokon is eladhatják az olajat.