Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója. A két hiteltermék esetében az ügyfélnek egy állandó hitelkeret áll a rendelkezésére, amelyet használhat, és a hitel törlesztése után újra és újra lehívható.

A hiteltörlesztési moratórium 19 hónapja alatt ez a két hiteltípus teljesen elvesztette hitelkeret, illetve rulirozó hitel voltát, valójában átalakultak egy hitelkeretből személyi hitellé, azaz közgazdaságilag szabad felhasználású fogyasztási hitel jellegű termékké váltak - mondta az MNB volt alelnöke. A folyószámlahitelek 2020 februárjában (a moratórium kezdete előtt) átlagosan 19 százalékos kamattal rendelkeztek. A hitelkártya lényege pedig az, hogy a kártyabirtokos a bank által rendelkezésére bocsátott hitelkeretet használhatja vásárlásra és akár készpénzfelvételre is. A hitelkártyáknak 2020 februárjában (a moratórium kezdete előtt) átlagosan 25 százalékos kamatuk volt.

A moratóriumban résztvevő 1,2 millió lakossági ügyfél, 1,8 millió darab hiteléből 700 ezer, vagyis darabszám alapján 40 százalék ebbe a két hiteltípusba tartozik, míg a fennálló tartozás alapján a moratórium alatt lévő 3000 milliárd forintos hitelállománynak nagyjából csak 4,5 százalékát adják, ami 130 milliárd forintot jelent. "Tekintettel arra, hogy egy személy rendelkezhet egyszerre hitelkártyával és folyószámlahitellel is, így több, mint 500 ezren lehetnek érintettek" - tette hozzá Nagy Márton.

A moratóriumban résztvevő lakossági folyószámlahitellel és hitelkártyával rendelkező ügyfelek helyzetét szerinte mindenképpen érdemes lenne újra értelmezni, még szeptember vége előtt újragondolni ezen hitelek futamidejét és kamatozását is.