A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában, európai szintű ösztönzésében - mondta a volt köznevelési államtitkár kedden Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában.

Felszólalásában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért. A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében - mondta.

Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely - szerinte - kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig. Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezették be, pedagógus etikai kódex megalkotásáról rendelkeztek és bevezették az erkölcstanoktatást - sorolta a változtatásokat.

Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak.

Németh a szélsőségesekről beszélt

Az ET parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is felszólalt, aki arról beszélt, hogy a szólásszabadság joga nem terjedhet ki a gyűlöletbeszédre, a gyűlöletbeszéd elleni fellépésnek alkotmányos jogelvvé kell válnia, és külön intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a parlamenti vitákat is védeni lehessen.

A neonáci és szélsőséges mozgalmakról szóló vita keretében az Európai Néppárt vezérszónokaként Németh elmondta: az Európa Tanács kiváló fóruma annak, hogy ezt az összeurópai szinten jelentkező problémát, a szélsőséges pártok megerősödését európai szinten kezeljék. Az ET nagy szolgálatot tehet a tagállami tapasztalatok, a legeredményesebbnek bizonyult gyakorlati módszerek összegyűjtésével - vélekedett.

Több tiszteletet

A fideszes politikus szerint az európai szintű fellépés alapelvévé azt kell tenni, hogy a szélsőséges erők nem élhetnek vissza a demokratikus jogállam adta lehetőségekkel. Ennek érdekében - tette hozzá - szigorítani kell a parlamenti házszabályokat.

Hasonlóképpen el kell kerülni - folytatta Németh Zsolt -, hogy a szélsőséges erők visszaélhessenek az egyesülési szabadsággal. Ennek érdekében indokoltnak nevezte a büntető jogszabályok kiterjesztését az úgynevezett egyenruhás bűnözésre, ami szerinte hatékony védelmet jelenthet a cigányság és a nemzeti kisebbségek elleni megfélemlítő törekvésekkel szemben.

A magyar néppárti politikus hangsúlyozta azt is, hogy a szimbólumok szabad használata nem terjedhet ki a totalitárius jelképek használatára. Kívánatosnak mondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ezzel kapcsolatban tartsa tiszteletben a tagállamokban meglévő eltérő szabályozásokat.

Szintén kitért Németh arra, hogy jogállamban nagy hangsúlyt kell fektetni a szélsőségesség terjedésének megelőzésére, és ebben kiemelkedő szerep hárul az oktatás és kultúra területére. A totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjai, illetőleg különféle kisebbségi kultúrák reneszánszának a támogatása hatékony eszköze lehet a szélsőséges eszmék terjedése megakadályozásának - mondta strasbourgi beszédében a magyar politikus.