A NAPI Gazdaság cikke Évekkel ezelőtt az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet még be kellett számítani az adójóváírásra jogosító értékhatárba. Ez lényegében azt jelentette, hogy lakáscélú felhasználás esetén az ingatlanértékesítést adófizetési kötelezettség nem terhelte, ám mivel az ingatlanügyek jövedelemtartalma szokásosan több milliós tétel, a magánszemély emiatt elvesztette az adójóváírás lehetőségét. A 2005-ben keletkező jövedelmeknél azonban már úgy módosult az összes bevallott jövedelem fogalma, hogy nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet. 2007-ben az alap adójóváírás évi legfeljebb 108 ezer forint, a kiegészítő adójóváírás további maximum 28 080 forint, vagyis az új szabállyal ettől nem esik el az ingatlanértékesítő. Nagyon sokan esnek abba a tévedésbe, hogy az ingatlan értékesítésekor az eladási ár után kell adót fizetni, holott az szja-törvény kereken kimondja, hogy csak az ügylet jövedelemtartalmát kívánja adóztatni. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a jövedelmet személyenként, külön-külön kell megállapítani és bevallani, mégpedig úgy, hogy a bevételből az elismert ráfordítások összegéből a tulajdoni hányadának megfelelő részt, a személyhez kötődő, bizonylatolt költséget (például megfizetett illetéket) pedig teljes egészében lehet figyelembe venni. Az adó alapja tehát a jövedelem, ami az eladási árból a törvény által elismert költségek levonása után fennmaradt összeggel egyenlő. A bevételből, azaz az eladási árból levonható az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke és a szerzéskor megfizetett illeték, az értéknövelő beruházás és az átruházással kapcsolatos egyéb kiadás, feltéve, hogy ezekről a magánszemély bizonylattal rendelkezik és nem számolta el költségként semmilyen tevékenysége bevételével szemben. Az így kiszámított jövedelem csökkenthető még a szerzéstől eltelt évek számától függő százalékértékkel (Napi, 2007. október 17.). Az ingatlanértékesítés jövedelme hatást gyakorol az adójóváírásra.