Magyarország aktív tagja kíván lenni a NATO-nak és az Európai Unió közös biztonsági-védelmi politikájának. Az EU keretén belül a közös európai hadsereget, az európai titkosszolgálatok közti és a hadiipari együttműködéseket támogatja az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség - hangzott el a pártszövetség hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és Vadai Ágnes, a DK alelnöke, a pártszövetség honvédelmi területért felelős kabinetvezetője ismertette az ellenzék honvédelmi programját.

Korábban már bejelentették, de Márki-Zay Péter most megismételte, hogy vissza kívánják állítani az önálló határőrséget (jelenleg szükség esetén katonákat és rendőröket vezényelnek ki a határra), és erősíteni fogják a kibertámadásokkal szembeni védelmet.

Kapcsolódó

Üzleti körök jelentek meg a hadiipari beszerzéseknél is

Az Orbán-kormány 2010 és 2018 között sokszor csak a működéshez elegendő forrást biztosította a Magyar Honvédségnek, 2018-tól azonban nagymértékű költekezésbe kezdett, de titkosan, közbeszerzés mellőzésével - mondta el Vadai Ágnes. Egyetlen információt hozott erről nyilvánosságra a kormány, tavaly ősszel Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy 2016-os árakon számolva több mint 12 ezer milliárd forintos haderőfejlesztési programot valósítanak meg. Vadai szerint ez az összeg már 18-20 ezer milliárd forint körül járhat, mert tavaly decemberben is újabb közbeszerzések alóli mentességet nyújtott be a kormány, amely 2035-ig meghatározza a honvédség és a honvédelmi tárca költségvetését.

Az ellenzék is támogatja a magyar hadsereg modernizálását, de a titkos, nem a haza érdekét szolgáló beszerzéseket nem támogatják. Ekkora volumenű beszerzéseket nem szabadna lebonyolítani úgy, hogy arról a parlament honvédelmi vagy nemzetbiztonsági bizottságai ne tudjanak, pedig most ez a helyzet - tette hozzá a DK-s képviselő. Ezeket az ügyeket nem vitatták meg a nemzettel, pedig állandóan arról beszélnek, hogy a hadsereg fejlesztése nemzeti ügy. A honvédelmi minisztériumot ma már nem a honvédelmi miniszter irányítja, hanem Maróth és Palkovics László innovációs miniszter, akik a hadsereg ügyét üzletnek tekintik. A NER is betette a lábát a minisztériumba, üzleti körök bonyolítják ezeket a beszerzéseket - mondta el Vadai, de erről részleteket a titkosítás miatt nem közölt.

Az ellenzék honvédelmi programjának főbb pontjai:

A kormánynak az lenne a dolga, hogy átlátható módon biztosítsa a forrásokat a honvédség fejlesztéséhez, ezért az ellenzék át fogja tekinti a hadiipari beszerzéseket és egy új védelmi beszerzési jogszabályt dolgoz ki a kormányváltás után.

A kibervédelem terén is erősíteni kell, mivel jelenleg már látható, hogy az internet és a digitális terület az, ahol támadni fogják az országot, a stratégiailag fontos intézményeket és az emberek adatait. Erre - úgy tűnik - a jelenlegi kormány nem akart felkészülni - mondta Vadai.

Az honvédségi állomány számára valós igényeken alapuló előmeneteli rendszert szeretnének bevezetni, ahol a katona és a honvédségi alkalmazott áll a középpontban. Ez azt jelenti, hogy a katonák szociális és lakhatási helyzetének, egészségügyi ellátásának javítására is költene az ellenzék, nem csak a haditechnika fejlesztésére.

Az Orbán-kormány által a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottaknak (katonák, rendőrök, titkosszolgák és más egyenruhások) ismét visszaállítják a nyugdíjas státuszukat és megszüntetik a juttatásukat jelenleg terhelő 15 százalékos levonást, valamint újra lehetőévé teszik számukra a korlát nélküli munkavállalást. Az intézkedés az ellenzék szerint nem pénzkérdés, hanem meg kell becsülni az egyenruhások országért végzett munkáját.

Erősíteni és politikamentessé kívánják tenni a katonai nemzetbiztonsági szolgálatot. Vadai Ágnes szerint 2010 után megjelentek kalandorok is az szolgálatnál. Az ellenzék fontosnak tartja, hogy valóban a magyar honvédség integritását védve olyanok vezessék és dolgozzanak a szervezetben, akik a politikától függetlenül, a törvényeknek megfelelően védik a hazát és látják el a feladatukat. Ehhez több és erősebb eszközt kívánnak nyújtani a szolgálatnak, hogy ki tudják szorítani azokat a nemzetbiztonsági szempontból veszélyes elemeket, akik a magyar honvédség környékén feltűnnek.

Létrehozzák a strukturált védelmi párbeszéd intézményét, hogy honvédelmi és védelmi ügyekben is legyen párbeszéd az emberekkel, vagy az országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel. Átláthatóvá kívánják tenni a honvédelmi kiadások elköltését, és azt is szeretnék, ha a magyarok tisztában lennének azzal, milyen feladatokat lát el a honvédség, és azzal is, hogy nekik milyen feladatuk van.