A törvénytervezet megszüntetné a generációs akadályokat, vagyis függetlenül attól, hogy a felmenők mikor emigráltak Horvátországból, leszármazottaik és azok házastársai kérhetnék a visszahonosítást. További könnyítés lenne, hogy ebben a kategóriában a kérelmezőnek nem kellene tudnia horvátul, ismernie a latin betűket, a horvát kultúrát és a horvát társadalmi berendezkedést, amely eddig feltétel volt az állampolgárság elnyeréséhez.

Azok számára, akik külföldön születtek, és a szülők nem kérték horvátországi anyakönyveztetésüket, önmaguk is megtehetik 21 éves korukig, a mostani 18 helyett, akkor is, ha csak egyik szülőjük horvát állampolgár. Származási alapon nagykorúak akkor kérhetik a horvát állampolgárságot, ha 1991. október 8. után születtek.

QP | Quality Placement

A jogszabály lehetővé tenné külföldiek számára is az állampolgárság gyors megszerzését, amennyiben azok Horvátországban, horvát nyelven végeztek el egyetemet és szereztek diplomát, akkor is, ha nem éltek 8 évet az országban, de a diploma megszerzése után 18 hónapig ott tartózkodnak. (Kiderült, mire költötte a magyar kormány a migrációs százmilliárdokat.)

Horvátországban 1991 és 2017 között valamivel több mint 1 millió ember kapott állampolgárságot.

Az újság összesítése szerint a világban 3 millió horvát él, mindössze egymillióval kevesebb, mint ahány lakosa van az anyaországnak.

A legtöbb emigráns vagy azok leszármazottai az Egyesült Államokban, Argentínában, Ausztráliában, Kanadában és Chilében él.

Horvátország az elmúlt néhány évben újabb emigrációs hullámmal nézett szembe. Egész családok költöztek olyan országokba, mint Németország vagy Írország a jobb megélhetés reményében.

A demográfiai problémák megoldásának elhanyagolása miatt számos elemző szerint a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget az országban.

Fotó forrása: Pixabay