Csütörtökön is folytatódott és valamivel több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben, miután több ellenzéki frakció már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány egészségügyi átalakítási terveit, ezért egész éjjel vitáztak az indítványról.

Az ellenzéki képviselők szerint ugyanaz a központosítás történik most az egészségügyben, ami korábban az oktatásban lezajlott és az sem egy sikertörténet. Nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van, és ezt a válságot a kormány idézte elő - mondták ellenzéki politikusok valamint, kitértek arra is, hogy ilyen terveket nem lehet bér- és költségterv nélkül benyújtani, elfogadtatni.

A reform központosító és magánkézbe kiszervező szándékát is bírálták, jelenleg évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, "és ez meg is látszik az ellátás színvonalán".

 

A szakma is bírálja a javaslatot

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) számára elfogadhatatlan a Takács Péter-fele egészségügyi javaslatcsomag. Erről itt írtunk bővebben. A kamara elnöksége nem támogatja a Takács-féle reformtervet, mert annak egyes elemei az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását is veszélyezteti .


Mit tudunk eddig a Takács Péter-féle reformtervről?

  • Átszerveznék az ügyeleti ellátást, az Országos Mentőszolgálat irányításával.
  • Hozzányúlnának az alapellátáshoz. Praxiskezelő központok jönnének létre, átalakítanák a praxisok körzethatárait, így megszűnnének az üres, illetve a 1200 főnél kisebb létszámú praxisok.
  • A városi kórházak területi egészségközpontokká alakulnak, amelyekben az alapellátás, a népegészségügyi prevenció és a központi ügyelet mellett egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenységek, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők.
  • Centrumkórházakat hoznának létre.
  • Az orvosok átvezényelhetők lennének egyik intézményből a másikba.
  • Teljesítményértékelést vezetnének be.
  • Létrejönne a központi várólista.
  • Központosítanál a laborszolgáltatásokat.
  • Ápolási osztályokat kiszerveznék, a szociális ellátást leválasztanák az egészségügyről, de ennek finanszírozása kidolgozatlan.

Így néz ki az előterjesztés

A törvényjavaslat azt az utat követi, amelyet a beteg az ellátórendszerben bejár - idézi az MTI Takács Pétert, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát. Jelezte: a törvényjavaslaton túl hamarosan várható kormány- és miniszteri rendeleti szabályozócsomag is.

Az alapellátási rendszerről szólva azt mondta: a mostani háziorvosi, védőnői, és házi gyermekorvosi körzetrendszer a 80-90-es években alakult ki, azóta egymilliós népességcsökkenés történt, de az ellátórendszer nem igazodott ehhez.

A törvényjavaslat legfontosabb innovációjának nevezte, hogy a legkisebb egységnek nem a települést, hanem a járást tekinti a jobb minőségű ellátás biztosítása érdekében. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hoznák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. Ágazati jó példaként a gyógyszertárak létesítésének engedélyezését említette.

Takács Péter hangsúlyozta: a praxisjog nem sérül, a gyakorlatban az történik, hogy betöltetlen vagy helyettesítéssel  ellátott praxisok beolvadnak egy nagyobb körzetbe, amelyhez az alapellátás finanszírozása is alkalmazkodik - mondta. Hozzátette: bátorítják a praxisközösségek létrehozását, és jól képzett szakdolgozók alkalmazását.

A javaslattal új alapokra helyeznék az alapellátási ügyeletet, ezt már több mint egy éve Hajdú-Bihar megyében ki is próbálták, jó tapasztalatokkal. A telefon így nem egy ügyeleti szolgáltatónál, hanem az Országos Mentőszolgálatnál cseng majd ki, ahol képzett szakember az állapotának megfelelő ellátási szintre irányítja a beteget.

A háziorvosi ügyelet a jelenlegihez képest többletszolgáltatásként délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lenne mindig azonos helyen. Este tíztől reggel nyolcig, amikor 90 százalék felett komolyabb problémákkal fordulnak orvoshoz a betegek, országosan egységesen a mentőszolgálatra bíznák a feladatokat - ismertette.

Emellett fejlesztenék a háziorvosok informatikai felületeit, amelyek az eeszt-vel kompatibilisek lennének, emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad a heterogén tulajdonosi hátterű járóbeteg szakellátó szakrendelőkben folyó szakmai, gazdasági tevékenység felmérésére is.

A fekvőbeteg-ellátórendszerben a bevezetett új irányítási modellt erősítik - mutatott rá Takács Péter. A gazdasági irányításban a városi kórházak a megyei intézményekhez tartoznak majd, az ellátásszervezés azonban átlépheti a megyehatárokat annak érdekében, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt jusson ellátáshoz.

Az irányító megyei kórház a megyében az alapellátástól a megyei szintig betegirányító funkciót is kap - emelte ki.

Bár a kórházfinanszírozás nem része a javaslatnak, a kormány célja egy új típusú finanszírozási rendszer, az állandó költségek báziselemként való elismerésével - mondta az államtitkár. A kórházfinanszírozás átalakításáról egyébként Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató is beszélt már a héten a Digital Health Summiton. 

Borsodban indult a teszt

Takács Péter beszélt a tartós ápolás rendszerének megerősítéséről és új alapokra helyezéséről, amelyen a szociális tárcával közösen dolgoznak. Egységesítenék a 24 órás orvosi felügyeletet nem igénylők ellátását. A kórházakról leválasztható tartós ápolási egységeket átadnák a szociális szférának úgy, hogy az ott dolgozók érdeke és illetményük ne sérüljön. Ezt elsőként Borsod-Abaúj Zemplén megyében tesztelik majd - tette hozzá.