A külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb, a globális élénkülés elmaradt, az export lassú növekedése nem dinamizálta a gazdaságot, a belső fogyasztás bővülése főként az importtermékek keresletét fokozta - áll a dokumentumban. A lassuló fejlődés a gazdasági egyensúly jelentős romlásával párosult, az államháztartás hiánya 2002-ben – európai uniós módszertan szerint – elérheti az 1400 milliárd forintot, tehát az éves GDP értékének 8,4 százalékát. 2001-ben – a korábbi GFS statisztika alapján – a hiány a GDP 3,5 százalékának felelt meg. A folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben várhatóan eléri a 3,3 milliárd eurót, azaz 192 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben (1,2 milliárd euró). A külkereskedelmi mérleg hiánya 3,2 milliárd euróra tehető. A külföldi tőke beáramlása lassult (a 2001 évi 2,3 milliárd euróról legfeljebb 1,2 milliárd euróra), a bruttó külföldi adósságállomány 6 százalékkal nőtt, s az év végére elérheti a 35 milliárd dollárt. Az inflációs ráta 2002-ben jelentősen csökkent a tavalyi 9,2 százalékról 5,4 százalékra mérséklődött. A deflációs irányzatot mutatja, hogy a forint árfolyama az év során rendre az ingadozási sáv erős szélén 12-14 százalékon mozgott. A nemzetközi olajárak ingadozása ellenére sem nehezedett a hazai árszínvonalra importált inflációs nyomás, a világgazdaságban is inkább a deflációs irányzatok érvényesültek.