Nehéz évet zárnak az állattartók, a meghatározó ágazatokban továbbra is a takarmány és az energia árának emelkedése rontotta a jövedelmezőséget, ráadásul az időjárás sem volt kegyes a gazdákkal.

Tartós válságot okozott a járvány

Válságkezeléssel telt a sertéstartók idei éve is, az ágazatban óriási a baj – közölte a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A tartós válság jelei már a Covid-19 járványt megelőzően láthatóvá váltak: Kína gyakorlatilag több milliárd sertést ölt le az afrikai sertéspestis járvány megfékezése érdekében, amely átalakította a globális keresletet.

A pandémia alatt az egyébként is csökkenő fogyasztás a mélybe zuhant, miközben a kínai kereslet elapadt. A kínai piac kiesése mellett több exportáló ország is kitiltotta a sertéspestis által érintett európai országokból érkező szállítmányokat. A folyamatok hatására az Európai Unióban túlkínálat alakult ki, a felvásárlási árak pedig a mélybe zuhantak.

Az ágazatban – szemben más állati termékpályákkal – el sem kezdődött az érdemi kilábalás, mivel már a tavalyi év első felében jelentősen megugrottak a takarmányköltségek a gabonafélék világpiaci árának korábban nem tapasztalt emelkedése miatt.

Az alacsony kereslet és a nyomott árak mellett megjelenő takarmány- és energiaár emelkedés gyakorlatilag tönkretette a kisebb sertéstartókat.

A hazai kukoricatermés a szélsőséges nyári időjárás miatt jóval kisebb volt, mint a korábbi években, tovább drágítva az önköltség jelentős részt kitevő takarmányozási költségeket.

A MÁSZ információi szerint Magyarországon idén

150 kis- és közepes vállalkozás húzta le a rolót az ágazatban. Ez még nem okozta ugyan az állatállomány érdemi csökkenését, de a súlyos válságból egyelőre még nem látszik a kiút.

Marhatartók: az idei évben az a legjobb, hogy már vége van

A húsmarhatartóknak sem volt szerencséjük 2022-ben. A szakmai szervezet összegzésében rámutatott: a Covid-válság miatt itt is bezuhant a kereslet. A sertéstartókkal ellentétben ugyanakkor tavaly már a kilábalás jelei mutatkoztak.

A takarmány- és energiaárak brutális emelkedése a marhatartókat is nehéz helyzetbe hozta. Az ágazatban visszafordíthatatlan károkat okozott Magyarországon, sőt, egész Európában az évszázadok óta nem látott nyári aszály és forróság.

A legelők szinte mindenhol kiégtek, így legeltetés helyett takarmányozniuk kellett a gazdáknak. Az egyébként is magas takarmányárakat az egekbe emelte a szűkülő kínálat. Mind Magyarországon, mind Európában rengeteg állattartó döntött az állomány levágása és a vállalkozás felszámolása mellett.

A tejtermelők nem panaszkodhattak

Noha a húsmarhaágazat fekete éve volt 2022, a tejhasznú marhatartóknak a nehézségek ellenére jövedelmező volt az esztendő. A tej átvételi ára idén január és november között 76 százalékkal emelkedett, ezzel lekövette az önköltségi árak emelkedését.

A tejtermelők, tejfeldolgozók és a kereskedők továbbhárították a költségnövekményt, amelyet végül a fogyasztók fizetnek meg. Ha a költségek nem oszlanak el a termékpályán, akkor a tejtermelők többsége idén tönkrement volna – foglalta össze a piaci helyzetet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Az ágazatban az energiaigényes pasztőrözés és hűtés kulcsfontosságú. Az érdekképviselet összességében arra mutatott rá, hogy az elmúlt évek válságai sok nehézséget okoznak, de a hazai tejágazat ennek ellenére is stabil.

A tejfeldolgozók ugyanakkor továbbra alacsony hatékonyságúak, és nem tudják ellátni a magyar piacot sem, importra szorulunk. Részben ennek következménye, hogy a sajtfélék duplájára, a túró, a joghurt vagy a kefir pedig 75 százalékkal drágább, mint tavaly ősszel. Az árstoppal nem védett 1,5 százalékos UHT tej 80 százalékkal drágult január óta.

Évtizedes hiányosságok szakadnak a gazdákra

Az energiaválság, a takarmány ára és az időjárás minden állati termékpályán áremelkedéshez vezetett.

A magyar állattartók, így végső soron a hazai fogyasztók az európai versenytársakhoz képest nagyobb sokkal szembesülnek.

Az ágazati szereplők szerint tovább növeli a költségeket az évek óta tapasztalható munkaerőhiány. Ezzel összefügg a beruházások elmaradásával, mivel az élőmunkaerő kiváltására a fejlesztésekkel van lehetőség. Komoly gondot okoz a hazai élelmiszeripar évtizedes forráshiánya, a feldolgozók modernizálására a 2027-ig tartó uniós ciklusban nyílik nagyobb lehetőség.

Azok a gazdák sincsenek jobb helyzetben, akik az előző uniós ciklusban nyertek el támogatást, vagy fogtak nagyobb fejlesztésbe, mivel az építőanyagok drágulása a beruházások összköltségét kiszámíthatatlanná tette.

Az állami támogatások sok ágazatban a tevékenység fenntartását tették csak lehetővé, ugyanakkor az állattartók türelme egész Európában fogytán van.

Ehhez hozzájárul, hogy a klímaválság egyik fő felelősének az állattartókat okolják. Az élelmiszeripari innováció ráadásul nem jelentős, de tartós keresletcsökkenést okoz.