A Közép-európai Egyetemnek (CEU) 200 millió eurójába (72 milliárd forint) került az, hogy egy 2017-es törvénymódosítás miatt arra kényszerült, hogy Bécsbe helyezze át az amerikai diplomát is adó képzéseit.

A magyar felsőoktatási törvény módosításáról kedden az Európai Bíróság kimondta, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlenek azok feltételek, amelyeket a magyar kormány szabott a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlásához. Az Európai Bíróság egyetértett az Európai Bizottsággal abban, hogy Magyarország megsértette a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kötött egyezményt, az EU-s jogot, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, "a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket."

Michael Ignatieff a CEU elnök-rektora a döntést követően tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy nagy ára volt ennek az ítéletnek, de anyagi kártérítési igényről egyáltalán nem beszéltek még - igaz azt sem mondta az elnök-rektor, hogy később sem veszik számításba ezt a lehetőséget.

A Euronews ennek kapcsán utána nézett annak, hogy jogellenes jogalkotással okozott kárt miatt perelhető lenne-e a magyar állam.

Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata szerint elég valószínű, hogy járna kártérítés a CEU-nak, de nem lenne feltétlenül egyértelmű a helyzet.

  • Először is kérdéses lenne az összeg, vagyis, hogy mit ismer el kárnak a bíróság.
  • Másrészt az uniós joggyakorlat tipikusan azt veszi alapul, hogy a tagállam elmulaszt megalkotni egy olyan jogszabályt, amire az uniós jog kötelezi.

A Euronews cikke megjegyzi, hogy még sok vita van arról, hogy ha utólag minősítettek jogellenesnek egy törvényt, akkor kibújhat-e a felelősségrevonás alól a tagállam azzal, hogy ő nem is sejtette, hogy az a törvény uniós jogot sértene. Ugyanakkor akár a jogsértés kellő súlyosságának hiányával is lehetne érvelni az uniós hírportál szerint.

A helyzetet azonban csak nehezíti, hogy a kártérítési igényt a tagállami bíróságokon kell érvényesíteni, vagyis esetünkben a magyar bíróságon, méghozzá a magyar jog alapján, ahol a bíróságok az általános kárfelelősségi szabályok alapján próbálják meg az ilyen ügyeket megoldani, amelynek eredményeképp gyakorlatilag bíróságról bíróságra, esetről esetre más-más ítélet született ilyen ügyekben.

A Euronews ugyanakkor megállapítja: az uniós joggyakorlat alapján a CEU-nak jó esélye lenne kártérítést igényelni a magyar államtól. A feltételrendszer azonban a magyar jogszabályokban nincsen kőbe vésve, ezért a magyar bíróság - valószínűleg a Kúria - jogértelmezése döntene. Az viszont nem valami biztató, hogy a Kúria élére éppen most neveznek ki egy volt alkotmánybírót, Varga Zsolt Andrást, akinek nincsen rendes ítélkezési gyakorlata, viszont Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettese volt. (Az Európai Bizottság napokban kiadott jogállamisági jelentése ezt a gyakorlatot kifogásolta egyebek mellett, amikor a magyar bíróságok függetlenségének veszélyeztetéséről beszélt - a szerk.)