A helyi közlekedést is biztosító elővárosi közlekedési feladatellátásnak a főváros és az állam közötti átrendezése keretében a főváros átadja megrendelői feladatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), illetve megosztja az ehhez kapcsolódó szervezési feladatait a tárcával, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) bevonásával. Az elfogadott javaslatban kiemelték: az átrendezés során kiemelten fontos cél, hogy az utazóközönség számára mind a HÉV-, mind pedig agglomerációs autóbusszal végzett szolgáltatások magas színvonala megmaradjon.

A megállapodásokban rögzítik a finanszírozási kérdéseket, meghatározzák a bevételek és költségek megosztásának, valamint a költségtérítési igények megtérítésének elveit és rendjét.

Kapcsolódó

A HÉV-vonalak tekintetében, az állam egységes megrendelői feladatainak ellátása érdekében a főváros ingyenesen átruházza a november elsejével alakuló BHÉV Zrt.-t az államra. A HÉV-vonalakon végzett helyi és elővárosi vasúti közszolgáltatást a BHÉV Zrt. biztosítja majd, az NFM-mel kötött közszolgáltatási szerződés rendelkezéseivel összhangban.

Az agglomerációs autóbuszvonalakon végzett helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatást a tárcával kötött közszolgáltatási szerződés keretében 2019 végéig a Volánbusz Zrt. láthatja majd el.

Az NFM lesz a felelős

A szolgáltatásból származó bevételekből, valamint a bevétellel nem fedezett költségek alapján számított költségtérítésből, az állami finanszírozásból az NFM megrendelőként gondoskodik a helyi és elővárosi közlekedésről, egyben felelős a HÉV-vonalak megfelelő működtetéséért, ezen belül a biztonságos üzemeltetésért és a szükséges fejlesztések elvégzéséért. A 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötésére és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítására vonatkozó projektet a BKK készíti elő.

Az elővárosi közlekedés integrált jellegének biztosítása érdekében, a közszolgáltatás ellátásához szükséges, közlekedésszervezői-technológiai feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el a BKK megbízásával.

Az állam költségeket vállal át

Az elfogadott előterjesztés szerint az állam teljes egészében átvállalja a közigazgatási határon kívüli szolgáltatások bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeinek megtérítését, valamint a közigazgatási határon belüli, bevételekkel nem fedezett, indokolt költségek felét.

A fővárosi önkormányzat a közigazgatási határon belüli szolgáltatások bevételekkel nem fedezett, indokolt költségei után 3,05 milliárd forint terhet vállal. Ugyanakkor a fővárost bevétel illeti a közigazgatási határon kívüli agglomerációs szolgáltatások integrált jellegének fenntartása érdekében a felmerülő költségek fedezetére.

Ezzel összesen 11,85 milliárd forinttal javulna a fővárosi önkormányzatnak a közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi pozíciója - mutattak rá az elfogadott javaslatban. A főváros költségtérítési hozzájárulást nyújt a szolgáltatók közigazgatási határon belül végzett közszolgáltatási tevékenységéhez.

Az előterjesztést 19 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A megállapodások november elsejével lépnek hatályba.

Megújulhat a közlekedési intézményrendszer

Támogatta a fővárosi közlekedési intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó, a városvezetés által javasolt koncepciót is a Fővárosi Közgyűlés a szerdai ülésén. A javaslatot 18 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett támogatta a testület. Az elfogadott előterjesztés szerint a fejlesztés alapvető célja az alaptevékenységek magas szintű ellátása még elégséges erőforrások mellett, a belső működésükben is megfelelően racionalizált szervezetek érdemi együttműködésével. Tehát az új intézményi modell kidolgozása során szükséges - egyebek mellett - az átlátható intézményi struktúra és feladatrendszer kialakítása, a közlekedésszervező - Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - létszám-, költség- és feladatbeli növekedésének megállítása, érdemi létszám-racionalizáció, valamint transzparens és a kiadások, bevételek felett valódi kontrollt gyakorló intézményi struktúra létrehozása.

Az új struktúra szerint az alapfeladatokat a BKK, bizonyos feladatokat pedig BKK tulajdonú leányvállalatok látnak majd el. A struktúraváltozás nem érinti a BKK, a Budapest Közút Zrt. és a Budapesti Közlekedési Zrt. jelenlegi tulajdonosi és tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódó viszonyait.

Az intézményrendszer átalakításának részeként a BKK megvásárolja a Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő (BÖK) Kft. százszázalékos üzletrészét. A koncepció szerint szükséges továbbá egy "egyéb operatív feladatokat ellátó", a BKK százszázalékos tulajdonában álló leányvállalat létrehozása. Ehhez kerülnének az ügyfélközponttal, pénztár-üzemeltetéssel, ügyfélszolgálattal, ellenőrzéssel, bevételbiztosítással és ügyfél-tájékoztatással kapcsolatos feladatok, továbbá ez bizonyos gazdasági, informatikai, humán támogató feladatokat is ellát majd.

A szervezeti átalakítást követően a közlekedésszervezői törzslétszám tervezetten 481 lenne, az operatív feladatot ellátó társaságnál 695-en, a BÖK Kft.-nél 24-en dolgoznának.

A  BHÉV dolgozókat is átvesz

A hatékonyságromlás minimalizálása érdekében a BKV Zrt. a HÉV-ágazat kiválásához kapcsolódóan jelentős számú központi munkavállalót ad át a BHÉV Zrt. részére. A 3-as metró felújításához kapcsolódóan az átmenetileg felszabaduló szakképzett munkaerővel külső szolgáltatások válthatóak ki, továbbá bevételszerző tevékenységekre is nyílhat lehetőség.

A kalkulációk szerint a 3-as metró felújításának idejére, a következő években várhatóan 143 dolgozó munkája szabadul fel. Kiemelték, mindent meg kell tenni azért, hogy ezek a dolgozók az átmeneti időszakban is feladatot kapjanak és így a BKV-nál maradjanak foglalkoztatásban.

A működőképesség folyamatos fenntartása mellett az átalakítás reálisan 2017. április 30-ára hajtható végre.

Marad az óbudai garázs?

A napirend vitájában Tokody Marcell (Jobbik), Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK) is szólt arról, hogy mivel a 3-as metróvonalon a szerelvénypótlást nem külső szolgáltatóval kívánják megoldani, felül kellene vizsgálni az óbudai buszgarázs bezárását. A testület végül úgy döntött, hogy az óbudai divízió megszüntetéséről szóló részt kiveszik az előterjesztésből, és arról majd később tárgyalnak. Az eredetileg benyújtott javaslat szerint a metrópótlás külső szolgáltatóval való ellátása a korábbi autóbuszos teljesítményvesztéssel együtt szükségessé teszi az óbudai divízió megszüntetését, a telephely bezárását.

Előkészítik a kis földalatti felújítását az olimpiához

A Fővárosi Közgyűlés szerdán megbízta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódóan készítse elő az 1-es metróvonal felújításának, valamint az ahhoz szükséges járműbeszerzések terveit. A testület 25 igen szavazattal, egyhangúlag hagyta jóvá az erről szóló javaslatot, amelyhez az idén 38 millió, jövőre pedig 622 millió forintos kormányzati támogatás áll rendelkezésre az erről szóló kormányrendelet alapján.

A közgyűlés kikötötte, hogy a projektnek tartalmaznia kell a Deák tér, az Oktogon és a Hősök tere megállóinak kapacitásbővítését, továbbá két új állomás létrehozását: az 1-es villamosra történő átszállás érdekében a Hungária körút alatt, valamint a Duna-part könnyebb eléréséhez a Vigadó téren, amely a vonal új végállomása lenne.

A felújítással a kis földalattit a lehető legteljesebben akadálymentesíteni kell, továbbá a jelenleginél várhatóan hosszabb új szerelvények miatt szükséges a Mexikói úti járműtelep átalakítása is.

Sportegyesületeket támogatnak 215 millió forinttal

Kiemelt budapesti sportegyesületek 215 millió forintos támogatásáról is döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 30 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest 30 milliót, valamint 15 millió forintot kap a Kőbányai Sport Club. A támogatásokról szóló javaslatot 23 igen, 1 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

Módosítják a hulladékgazdálkodási törvényt

A hulladékgazdálkodási törvény módosítását is kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés az Országgyűlésénél, a testület által egyhangúlag elfogadott javaslat célja, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kikerüljön a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. hatálya alól, vagyis a fővárosi cégnél maradna egyebek mellett a díjbeszedés és a szolgáltatásidíj-megállapítás is. Ezzel elkerülhetővé válna a társaság éves 1,9 milliárd forintos várható hiánya, és a továbbiakban is az elvárt színvonalon lenne biztosítható a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása - indokolták a kezdeményezést.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 28-án határozatot fogadott el arról, hogy a hulladékról szóló törvény 2015. december 23-án hatályba léptetett módosításai, valamint az ezzel kapcsolatos kormányrendeletek súlyosan veszélyeztetik a budapesti hulladékgazdálkodást, ezért kezdeményezni fogják a törvény módosítását. Akkor fel is kérték Tarlós István főpolgármestert, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatot a következő ülésen terjessze a testület elé.

A törvénymódosítási javaslat szerint a fővárosi önkormányzatra 2017. április 1-jétől a hulladékról szóló törvény korábbi, 2015. december 23. előtt hatályos előírásai vonatkoznának.