A járványhelyzet ellenére kevesebb civilszervezet döntött tevékenysége befejezése mellett, legalábbis a korábbi évekhez képest. Míg 2018-ról 2019-re 601-el kevesebb szervezet maradt meg, addig 2020-re csak 217 további morzsolódott le. Ettől függetlenül 2010-től kezdődően minden évben csökkent a működő szervezetek száma a civiltörvény hatására - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből, amely a non-profit szervezetek 2020-as évét elemzi.

Hiányzó önkéntesek

A szektorban dolgozók tekintetében, munkaviszonnyal 156 ezren rendelkeztek, akiknek egyharmada csak részmunkát vállalt. A fennmaradó 311 ezer ember önkéntes segítőként dolgozott. Az általuk teljesített 43 millió munkaóra értéke, 83 milliárd forintra tehető. Az ilyen típusú munkavégzés különösen a kisebb szervezetek fennmaradása szempontjából lényeges, azonban ezt nagyban nehezítette a 2020 első felében berobbanó járványhelyzet.

Kapcsolódó

 

A Covid-19 nyomán hozott rendelkezések, érthető módon korlátozták a lakosság non-profit szektorhoz való hozzájárulását. Itt nem csak az önkéntességről van szó, hanem az anyagi, vagy természetbeni hozzájárulásokról is, amit a betegség, ideiglenesen, vagy véglegesen megszűnő munkahelyek miatti jövedelemkiesések eredményeztek. Az éves adományok összege az előző évi 42,6 milliárdról, 34,6 milliárdra, 18 százalékkal csökkent. Az önkéntes munkát végzők száma pedig 347 ezerről, 294 ezer főre, 15 százalékkal lett kevesebb.

A szektor arculata nem sokat változott

Továbbra is a klasszikus magánalapítványok, szövetségek és egyesületek teszik ki a szereplők 87 százalékát, és minimális bevétellel rendelkeznek. Ellentétben a köz- és vagyonkezelő alapítványokkal, vagy non-profit gazdasági társaságokkal, akik átlagosan 320 millió forint bevételt szereztek. Ilyen tekintetben azonban, reálértéket nézve szintén csökkenő tendencia tapasztalható 2017 óta.  A munkavállalók száma, a 2019-es csökkenéshez képest, minimálisan, 1,6 százalékkal nőtt.

Kép: KSH

2020-ban a civil és egyéb non-profit szervezetek egyharmada működött alapítványi formában. Jellemzően az oktatáshoz, szociális ellátáshoz, vagy kultúrához köthető tevékenységet folytatva, míg a fennmaradó, nagyjából 40 ezer szereplő, társas non-profit szervezetként operált. Ilyenek tipikusan a szabadidős, illetve sport szervezetek, de a kulturális társaságok is nagy számban vannak jelen. Ez utóbbi három, valamint az oktatással foglalkozó alapítványok kiemelkednek reprezentációjukban, bevételek tekintetében viszont jelentősek még a település- és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervek. A kultúra mindkét mutatót vezeti, 16 százalék fölötti szervezetszámmal és bevétellel egyaránt. Míg 2015-óta stabilan mintegy 20 százalék közhasznúként van bejegyezve, az addigi 55 százalék körüli szinthez képest.

Lassan, de biztosan nő a bevétel

A nemzeti össztermékhez viszonyítva lassan, de biztosan növekszik a non-profit szektor relevanciája. A stabilizálódásnak köszönhetően, 2020-ban a GDP majdnem 5,4 százalékát termelték meg, úgy is, hogy az itt dolgozók aránya mindössze 3,5 százalék volt.

Kép: KSH

A szervezetek majdnem 98 százalékánál volt pénzmozgás, az összbevételük 2,6 ezer milliárd forintra rúgott, folyó áron 7,7 százalékkal meghaladva az előző évit, annak ellenére, hogy 38 százalékuk 500 ezer forint alatti bevételt tudott csak elkönyvelni. Az állami támogatások aránya mindössze 0,25 százalékkal nőtt, ami az éves bevételek 48 százalékát tették ki. Pályázat útján 14 ezer szervezet részesült az erre fenntartott 292 milliárd forintos keretből, ami a 2019-esnél 23 milliárd forinttal több.