A lakáscélú hiteleknél a bankok az első negyedévben kis mértékben szigorították a hitel-fedezet arányt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felméréséből. A következő félévben a minimálisan megkövetelt hitelképességet, valamint a jövedelemarányos havi törlesztőrészlet maximális arányát tervezik valamelyest szigorítani, elsősorban a devizahiteleknél. A gépjármű-finanszírozásban összességében mind a bankok, mind a lízingcégek tovább szigorítottak a hitelezési feltételeken. A jövőben a bankok nettó 41 százaléka várhatóan szigorít a jövedelemarányos törlesztőrészleten. A szigorítást azonban tompíthatja a kamatkondíciók enyhítése. A forinttermékek iránti keresletben az előző negyedévhez képest a lakáscélú és a szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetében is határozottan élénkült – állították a pénzintézetek hitelezési vezetői. Az MNB tájékoztatása szerint a bankok egyre több hitelt strukturálnak át annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképességét helyreállítsák. 2010 első negyedévének végén az átstrukturálások a portfólió mintegy 3,5 százalékát tették ki a vállalati szegmensben, míg a háztartási jelzáloghitelek esetében ez meghaladta az 5 százalékot. A hitelintézetek igyekeztek saját hatáskörben segíteni, a teljes átstrukturált állománynak mindössze egy százalékát tette ki az állami adóstámogató program keretében nyújtott áthidaló hitel. A bankok várakozásai alapján az év végére még kisebb mértékű növekedésre lehet számítani az átstrukturált állományban. A jelzáloghitelek esetén az átstrukturálásokat követően ismételten nem fizető adósok (30 napon túli fizetési késedelembe esők) aránya jelentősen emelkedett a 2009 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés eredményeihez képest és elérte a 20 százalékot. Mint az MNB ráadásul kiemelte: az átstrukturált hitelállomány még fiatal, többsége a türelmi időszak elején tart, ezért a hitelminőség még romolhat a türelmi időszak lejárta után, amennyiben az adósok fizetési képessége nem javul érdemben.