Jól jött ki a lépés 2014-ben a magyar gazdaságnak, hisz a gazdasági növekedés a vártnál jóval erőteljesebb lett - igaz, az infláció viszont enyhe deflációba csapott át. A gazdasági növekedés a tervezett 2 százalékkal szemben 3,6 százalék lett, míg a drágulás után az előző évi 1,7 százalékról -0,2 százalékra csökkent, miközben a kormány 2,4 százalékos pénzromlással kalkulált.

A kormány által tegnap benyújtott 2014-es zárszámadásból kiderül, hogy a növekedést a tervezetnél nagyobb közösségi fogyasztás, illetve a beruházások húzták - nem utolsósorban a felpörgetett uniós pénzlehívásoknak. Ugyan a csökkenő infláció mérsékelte a a költségvetés várható kiadásait - ám ezt kompenzálták magasabb növekedésből befolyó milliárdok - így az államháztartás hiánya a száz milliárd forinttal kisebb lett jelentősen kisebb lett a tervezettnél és "csak" 713,5 milliárd forint lett.

QP | Quality Placement

A kabinet által készített kimutatások - amelyek az államháztartás funkciók szerint elkülönített kiadásait mutatják - szerint jelentés súlyeltolódás volt tavaly is a kiadási oldalon: az állam saját magára fordított kiadások és a gazdasági kiadások jelentősen emelkedtek, míg a jóléti kiadások kisebb növekedés mutattak, sőt a szociális kiadások jelentősen csökkentek. Az állami működési kiadások egy év alatt 15,5 százalékkal emelkedtek , ami kiugró növekedés a mínusz 0,2 százalékos inflációhoz képest. Míg 2013-ban minden száz forintból 16,6 százalék ment az állam működtetésre, tavaly már a kiadások 18,1 százaléka.

Egyre drágábban működik a magyar állam

Az állam egyre többe kerül: tavaly már 2197,5 milliárd forint ment erre a célra, a kiadások növekedése legkevésbé sem a választási évvel magyarázható. Az NGM által elkészített konszolidált funkcionális mérleg szerint költségvetés egyéb pénzügyi kiadási szálltak el, itt a növekedés 60 százalékos volt.

E körbe sorolhatóak a költségvetés pénzügyi tevékenységei, például a kincstár és más kormányzati szervek működésével kapcsolatos kiadások. Az adatok szerint a honvédségnél még tavaly folytatódott a hét szűk esztendő - magyarán csökkentek a kiadások, míg a rendvédelmi támogatások 3,9 százalékkal nőttek.

Az államháztartás konszolidált funkciónkénti kiadása (milliárd forint)
Megnevezés20132014Változás (%)
Állami működési funkció2614,73019,115,5
ebből:
Általános közösségi szolgáltatás1812,32197,5521,3
Védelem225,9222,5-1,5
Rendvédelem és közbiztonság576,55993,9
Jóléti funkció8981,99148,21,9
ebből:
Oktatási tevékenységek és szolgáltatás1581,71721,98,9
Egészségügy1343,21404,24,5
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatás5118,14994,6-2,4
- táppénz, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatás453,5453,60,0
- nyugellátás2838,72915,12,7
- egyéb társadalombiztosítási ellátás220,958,6-73,5
- munkanélküli ellátás240,3100,9-58,0
- családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatás516,7514,2-0,5
- egyéb szociális támogatás475,7414,2-12,9
- szociális és jóléti intézményi szolgáltatás372,2537,844,5
Lakásügy, települési és közösségi tevékenység és szolgáltatás473,1465,3-1,6
Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatás465,756220,7
Gazdasági funkció2721,23074,213,0
ebből:
Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladat7,910,229,1
Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás320,5379,318,3
Bányászat és ipar121,8106,5-12,6
Közlekedési és távközlési tevékenység és szolgáltatás1132,11391,922,9
Egyéb gazdasági tevékenység és szolgáltatás774,1807,54,3
Környezetvédelem364,8378,83,8
Államadósság-kezelés1349,81446,97,2
Összes kiadás19 745,720 856,95,6
Összes bevétel18 925,720 143,56,4
Egyenleg-819,9-713,5-13,0
Forrás: kormány, zárszámadás

A jóléti kiadások teszik ki az állami kiadások túlnyomó részét, ám ezek súlya tavaly csökkent: az NGM adatai szerint az állami kiadások 54,7 százaléka ment erre a célra, szemben a 2013-as 57,1 százalékkal. A jóléti kiadások közé sorolják a szociális, egészségügyi és oktatási kiadásokat: ez utóbbi kettő növekedett az előző évhez mérten, az oktatásban 1721,9 milliárdot költöttek el, ez 1,9 százalékkal magasabb az 2013-as számoknál. A felsőoktatás támogatása stagnált, érdemi növekedés az alap és középfokú oktatásban volt mérhető.

Az állam egészségügyi kiadásai 1404,2 milliárd forintra rúgtak - ami 4,5 százalékos növekedést takar. A kórházi kiadások 6,5, a háziorvosi kiadások 10 százalékos ütemben nőttek - ugyanekkor ez a pénz is kevés volt arra, hogy megállítsa a kórházak eladósodását, vagyis hiába került több pénz a rendszerbe, az elmaradt reformok miatt nem javult az egészségügy finanszírozása.

Nagyot csökkentek a szociális kiadások

Csökkentek viszont egyes jóléti kiadások: a tb-n és a jóléti rendszeren keresztül 4994,6 milliárd forint került a lakossághoz, ami 2,4 százalékos csökkenést takar az előző évhez képest.

A nyugdíj 2,4 százalékkal emelkedett - ahogy azt a vonatkozó törvények előírják, a jelentős kiadáscsökkenést a munkanélküli és a szociális ellátásoknál következett be. A munkanélküli foglakoztatási kiadások 240,3 milliárd forintról 100,9 milliárd forintra csökkentek - ami 58 százalékos csökkenés. A csökkenés mértéke meglepő és némileg érthetetlen, ugyanis a közmunkaprogramok tavaly is jelentősen nőttek az év közben - igaz a választások lecsengésével ezek kifutottak - ám ilyen mértékű csökkenést érdemes fenntartásokkal kezelni, annak ellenére, hogy ez szerepel a kormány által benyújtott anyagban.

Még ennél is nagyobb mértékben, 73 százalékkal 58,6 milliárd forinttal csökkentek az egyéb tb-kiadások, amit viszont magyaráznak a nyugdíjrendszerben az elmúlt években tett szigorítások - vagyis alapvetően a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetése. A kulturális kiadásokon belül számottevően a sporttámogatások nőttek, ám erre a célra tavaly még így is csak 132,3 milliárd forint jutott, ami megközelítőleg a GDP 0,4 százaléka.

Tavaly még nőtt az államadósság kezelés költsége

Az államháztartás gazdasági célú kiadásai mindeközben 13 százalékkal emelkedtek: a növekedés jelentős részét az uniós pénzből finanszírozott közlekedésfejlesztési kiadások teszik ki de emelkedett a környezetvédelmi - és meglepő módon az államadósság kezeléssel kapcsolatos kiadások.

Az államháztartás konszolidált kamatterhei 1446,9 milliárd forintra rúgtak tavaly, ami 7,2 százalékkal magasabb az előző évinél - mindez csökkenő kamatpálya mellett.