Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Szeptembertől hosszabbak és drágábbak lesznek a munka mellett is végezhető tanfolyamok, nappali képzésben kevesebben tanulhatnak majd állami támogatással − mondta a Napi Gazdaságnak több intézeti vezető. A pesszimisták a drágulást és a népszerűségvesztést az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) feltüntetett szakok drasztikus csökkenésével, a minimum óraszámok radikális emelésével, a kedvezmények csökkentésével magyarázzák. Szeptembertől 1300 helyett 638 szakképesítésből lehet választani. A szakértők szerint ez is mutatja, hogy egyelőre nem sikerült az oktatási kormányzat terve, miszerint az OKJ felé tereljék a felnőttképzés és felsőoktatás iránt érdeklődő hallgatókat − a nyár közepéig ugyanis több iskolában ötödével csökkent a jelentkezők száma (Napi Gazdaság, 2013. július 10.).

Az iskolarendszeren belüli rendszerben a korábbi 2+2 éves (alap- és szakmai) képzésről a 3 éves képzésre térnek át. A tanfolyami szakképzésben a kötelező óraszám maximálása helyett alsó és felső limit mellett tartják meg az oktatók az órákat, a minimum óraszám pedig nagyobb lesz az eddigi maximálisnál. Ez a képzések drágulásához vezet. Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója szerint a tanfolyamok drágulása várhatóan nem tántorítja el a leendő diákokat a tanulástól. Az iskolaigazgató ugyanakkor elismerte, hogy az általa irányított intézmény a szakképzési lista egyik nyertese, hiszen az OKJ módosítása előnyösen érintette a vendéglátással és turizmussal kapcsolatos szakmai képzéseket. Tavaly az első félévben a szakácsképzés volt a harmadik legnépszerűbb. A kilenc-tíz hónapos tanfolyamért 210−270 ezer forintot kell fizetni Budapesten.

A legdrágább képzések közé tartozik a kozmetikusi bizonyítványhoz szükséges oktatás. A fővárosban egy−másfél éves kozmetikusképzés általában 200−300 ezer forintba kerül, a 30-40 ezer forintos vizsgadíjat ezen felül kell megfizetni. Az egyéves energetikusi tanfolyam Budapesten 230 ezer forint. Az egyik legnépszerűbb, a fogyóelektródás ívhegesztők féléves tanfolyama 190−300 ezer forint, a vizsga 60 ezer. A legolcsóbbak közé tartozik az idegenvezetői tanfolyam, amely a legtöbb helyen 100−120 ezer forintba kerül. Az egy hónapos gépíráskurzus nemcsak jóval rövidebb, hanem olcsóbb is, 28−40 ezer forint. A bérügyintézői végzettség megszerzése hat hónap alatt 40−50 ezer forint.

Drágul és sárgul a taxi

A fővárosi taxitársaságok többsége felkészült a szeptember 1-jei átállásra. A City Taxi határidőre, augusztus végéig benyújtja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek a rendeletben előírt dokumentumokat, igazolásokat − mondta a Napi Gazdaságnak Tamás Miklós, a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet elnöke. Horváth Csaba, a Budapest Taxi márkanév alatt szolgáltató RT5 Taxi Holding Kft. ügyvezetője is arról számolt be, hogy a cég az összes elvárt papírt benyújtotta a BKK-nak. A jogszabály szerint később egyebek között igazolniuk kell a cégeknek, hogy rendelkezésükre áll 50 millió forint, illetve négyszáz fő fölötti jármű esetében autónként 25 ezer forint. A 750 járművel működő City Taxinak csaknem hatvanmillió forintot kell igazolnia. A pénzügyi megfelelés részeként a fuvarszervezőknek nullás adóigazolást is fel kell mutatniuk. Tamás arra számít, hogy mindez nem minden piaci szereplőnek sikerül, ahogyan a járművek életkorával, műszaki paramétereivel kapcsolatos − később életbe lépő − elvárásoknak sem tudnak majd megfelelni. Így tisztulhat a piac és a jelenleg működő 20-25 taxicégből 10-12 maradhat talpon, miközben a sofőrök száma is csökken. Most csaknem kétszer annyi taxis (mintegy hatezer) van Budapesten, mint amennyit a piac el bír tartani − fogalmazott az elnök.

A szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelet más elvárásokat is megfogalmaz a fuvarszervezőkkel szemben, ilyen például a vonalas telefon, a hangrögzítéses címfelvétel technikai feltételeinek megléte, de a pos-terminál is az elvártak között szerepel. Horváth szerint a legnehezebb  feladat az volt, hogy működjön a csendes címkiadó rendszer − egy nem szokványos flottakövető rendszer −, ami emberi beavatkozás nélkül tízméteres pontossággal, öt másodperces frissítéssel megmutatja, hogy hol található szabad autó a rendelt címhez képest. Ezt már megoldotta a Budapest Taxi, a fejlesztés több millió forintot igényelt, ezt a társaság állta, a tableteket pedig a taxisoknak kell fizetniük.

A szigorítások egyik célja, hogy a vállalkozások cégszerűen, "valós" társaságként működjenek. Az új rendelet a cégek mellett a taxisok számára is elvárásokat fogalmaz meg, ilyen például a járművek "sárgítása", a City Taxi gépparkjából 20-30 már színt váltott (ezt fokozatosan, legkésőbb jövő szeptemberig kell meglépni). Vasárnaptól új tarifarendszer lép életbe, vagyis a korábbi maximált árak helyett hatósági árakat alkalmaznak, ami a gyakorlatban áremelést jelent. Szeptember és december között, vagyis a taxizás szempontjából erősnek tekinthető hónapokban talán nem érzik meg a 15-20 százalékos tarifaemelést − fogalmazott Tamás −, a jövő év január−februárban viszont várhatóan forgalomcsökkenés lesz. A tarifaváltozás után sem nő az a havi tagdíj, amit a taxis vállalkozók fizetnek a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezetnek. A Mobil Taxit működtető Wise-Art Marketing Kft. ügyvezetője, Horváth Csaba pedig csak annyit mondott lapunknak, hogy minden téren − az informatikai rendszer, az autók kapcsán − próbálnak megfelelni a jogszabály által előírt feltételeknek.

Újra elérhető a cégek egyik kedvenc pályázata

Ismét megjelenik az egyik legnépszerűbb uniós tender, amelyik ingatlanberuházás mellett eszközbeszerzésre is alkalmas. Érdemes sietni, mivel az elérhető forrásokat várhatóan pillanatok alatt elkapkodják. A jelenleg elérhető pályázati kiírás szerint a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli, illetve az észak-magyarországi régióban működő cégek számára lesz elérhető a konstrukció (DDOP-1.1.1/D-13, ÉMOP-1.1.1/F és B-13, NYDOP-1.3.1/D és E-13), amely jelenleg két elemből áll. Az első részcél az úgynevezett telephelyfejlesztés, míg a második kalapban az ipartelepítést találjuk, igaz, ez utóbbi már nem elérhető a Dél-dunántúli Operatív Program keretében pályázóknak.

A jelentkezők számos célra nyerhetnek el támogatást, így többek között a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építéséhez, létesítéséhez, vagy a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtásához. Ugyanezen épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása is lehetséges a forrásból, de akár eszközbeszerzésre, az alap-infrastruktúra fejlesztésére, kialakítására is nyerhetnek pénzt a vállalkozások.

A társadalmi egyeztetés nemrég zárult le, így még nem tudni, pontosan mekkora lesz a rendelkezésre álló keret és a kiírás részletei is módosulhatnak még − hívta fel a figyelmet Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) vezérigazgatója. A szakember szerint a pályázóképes cégek számát valamelyest csökkentheti az a − társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumban szereplő − megkötés, amelynek alapján nem lesz jogosult a támogatásra olyan cég, amelynek folyamatban lévő telephely-fejlesztési, ipartelepítési vagy technológiafejlesztési támogatott projektje van a tervezett beruházás helyszínén.

Ez az elmúlt évek egyik legsikeresebb pályázati kiírása − mondta Ferenczy Károly, a Brüsszel Center − Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója, aki bízik benne, hogy a következő uniós költségvetési időszakban is elérhető lesz a konstrukció. A siker részben annak is köszönhető, hogy egyes területeken akár 70 százalékos vissza nem térítendő támogatáshoz lehet hozzájutni, így mindkét szakember egyetértett abban, hogy várhatóan pillanatok alatt elfogy az egész keret, Essősy szerint "csupán" az a kérdés, hogy ehhez néhány vagy tíz nap szükséges.

Változik a gyógyszerfelírási rend

Szeptember 1-jétől változik a gyógyszerrendelést és -kiváltást érintő szabályozás. Az 50 ezer forintnál alacsonyabb fogyasztói árú, krónikus betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereknél az orvos a gyógyszerrendelés alapvető szabályának megtartása mellett − miszerint egy vényre csak egyhavi, 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget szabad felírni − három hónapra is elláthatja a beteget gyógyszerrel úgy, hogy a vényen nem kell feltüntetni a gyógyszer legkorábbi kiváltásának időpontját. A vények érvényességi idején belül a beteg dönthet, hogy egyszerre vagy receptenként váltja ki a gyógyszereket.

Az ötvenezer forintnál drágább szerek kiváltása továbbra is 30 naponta lehetséges. Ha a beteg a vényköteles gyógyszerét előreláthatóan külföldön szeretné kiváltani, októbertől az orvos olyan adattartalommal (az adott országban forgalmazott gyógyszerkészítmények figyelembevételével) írhatja meg a receptet, ami más tagállamok gyógyszertárai számára a korábbinál biztonságosabb gyógyszerkiadást tesz lehetővé. Az orvosnak lehetősége van arra is, hogy a kiváltás országában ismert nyelven állítsa ki a receptet.

Vasárnaptól változnak a gyógyszertárak személyi minimumfeltételei is, amelyek a nyitvatartási idő és a forgalom függvényében határozzák meg a patika szükséges létszámát. A változást a patikák részéről meglehetős aggodalom kíséri, kérdésesnek tartják ugyanis, hogy az egyre csökkenő jövedelmezőség mellett miként képesek kigazdálkodni a plusz létszámigénnyel járó költségeket. Szakmai szervezetek részben a rövidített nyitva tartásban látják a megoldást.

Lassan pörög fel a pénztárgépcsere

A nyár közepi állapothoz képest, amikor egyetlen engedélyezett, a NAV adóügyi ellenőrző rendszerével kommunikálni képes pénztárgép volt forgalomban (170 ezer forintért), sokkal jobb a helyzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap öt gyártó hét engedélyezett gépéről adott ki közleményt. Így egy 500 millió forint éves árbevétel alatti cég az állami támogatással együtt 50 ezer forintért cserélheti le a gépeit. Kérdés, hogy mikor.

Az eredeti határidőhöz képest (nyár közepe) kitolt augusztus végi időpont sem tartható, annyira nem, hogy a minisztérium mostani új határideje szerint legkésőbb szeptember végéig kell a pénztárgép-rendeléseket leadni. (A regisztrációs kódot továbbra is augusztus 31-ig kell igényelni.) Azt egyelőre nem tudni, milyen határidővel képesek szállítani a gyártók, viszont biztos, hogy szűk szériákkal dolgoznak, nehogy egy előre nem látott hiba miatt egyszerre kelljen több 10 ezer gépet visszarendelni. Ami sokat elárul a valódi határidőről − amikorra üzembe kell állítani a gépet −, az ugyancsak a minisztérium egyik közleményéből derül ki: december 15-ig lehet a pénztárgépcsere utáni támogatásokra igényt beadni.

A kiskereskedelemnek nem tiszte megítélni az NGM határidő-politikáját, ám a gépfejlesztés időigénye egyáltalán nem lepte meg az ágazatot − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szervezet korábban azt javasolta, hogy a gépcsere határidejét módosítsák december 31-re. Az NGM láthatóan nem ragaszkodott foggal-körömmel az eredeti határidőhöz. Varga Mihály miniszter az év elején tervezett 95 milliárd forint költségvetési bevétel helyett már csak 45 milliárdról beszél. Vámos szerint azonban a cseréből származó pótlólagos áfabevétel jelentősége huszadrangú. Ha ugyanis a NAV a beérkező adatok elemzésével képes az adócsalókat nyugtaadásra kényszeríteni, az rövid időn belül jócskán megdobná a költségvetés bevételeit. Az elhúzódó gépcsere miatt az igazi hatás jövőre lesz érezhető a büdzsé számára. Ráadásul a pc-alapú rendszerek NAV-hoz való bekötése még hátravan, ennek határideje december 31. Az utóbbiról azonban egyelőre nem beszélt Vámos, érzékeltetve, hogy a kereskedelmi lobbinak ebben az ügyben is lesz "dolga".

Nehezebb lesz az orvhalászok élete

A szeptember elsejétől hatályba lépő új halgazdálkodási és horgászati törvény számos ponton átalakítja a jelenlegi szabályokat. Több változás azonban csak később, csúsztatva lép életbe. Az idén például még érvényesek lesznek az eddig kiadott állami horgászjegyek és fogási naplók, az új szabályoknak megfelelően kiállított dokumentumokat januártól kaphatják majd kézhez a horgászok, míg a horgászturizmus fellendítése érdekében kitalált állami turista-horgászjegyeket csak jövő tavasztól vezetik be. A kifogható halak méretkorlátozásának, illetve a fogási tilalmi időszakok változásai ugyancsak januártól lépnek életbe. Szintén januártól lesz hatályos a természetes vizekből kereskedelmi céllal kifogott halak nyomon követhetőségét biztosító halászati fogási tanúsítvánnyal kapcsolatos változás is, így év közben a halászati, tógazdasági haltermelést végző vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni a változásokra. A tanúsítvány bevezetésével a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban felhasznált halak forgalmát fehérítené az agrártárca. Ágazati becslések szerint a természetes vizekből illegálisan kifogott, feketén forgalomba kerülő halak mennyisége meghaladja a legálisan kifogott, évi 6-7 ezer tonnát is.

A törvény többi része azonban már szeptemberben hatályba lép − a Napi Gazdaság értesülései szerint szeptember közepéig megjelennek a részletes végrehajtási rendetek is. Ezek egyike a halászati korlátozásokat, egy másik pedig a halgazdálkodási hatóságok kijelölését részletezi majd. A most hatályba lépő törvényszakaszok egyebek között pontosítják az orvhorgászat, -halászat definícióját, felsorolják a tiltott horgászati és halászati eszközöket. Erre többek között azért van szükség, mivel idén nyár óta a Büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik az orvhalászat és -horgászat szankcionálása. A tetten ért elkövetők akár kétévi börtönre is számíthatnak. A halgazdálkodási hatóság a jövőben elkobozhatja az illegális halfogáshoz használt eszközöket. A jogszabály szerint a jövőben társadalmi halőrök is segíthetnék a halászati, horgászati jogok hasznosítója halőrzéssel kapcsolatos feladatai ellátását.

Változások az iskolákban is

Az őszi tanévtől hatályba lépő tankönyvreform legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyen jusson hozzá a tankönyvekhez - tudatta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Ez a következő években felmenő rendszerben valósul meg. Most szeptembertől viszont "még csak" minden első évfolyamra beiratkozott tanuló családi állapotától, a családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől, a testvéreinek számától függetlenül részesül az ingyenes tankönyvellátásban. Ingyenességre jogosultak még a tartósan beteg tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű diákok. A 2013/2014-es tanévben három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban élők, a nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők szintén nem fizetnek a tankönyvekért. Akár 5 ezer, akár 25 ezer forint az iskola által összeállított tankönyvcsomag ára, minden tankönyvet és ahhoz kapcsolódó más kiadványt térítésmentesen kell biztosítani az ingyenességre jogosultaknak - figyelmeztet a Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). Így 90 ezer család spórol több 10 ezer forintot. A jogosultságot igazolni kell. Az ingyenesség az iskolába járásig tart.

A normatív tankönyvtámogatásra való jogosultság elbírálásánál a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak legkönnyebben az iskoláztatási támogatás felvételéről szóló bérjegyzékkel, pénzintézeti számlakivonattal, postai igazolószelvénnyel lehet bizonyítani. Nehezítés viszont, hogy idén már nem lehet utólag, számlák alapján iskolakezdési támogatást igényelni - írja az Adózóna. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) milyen forrásból mennyit szán a tankönyvek ingyenes szétosztására. A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12 ezer forint hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van: tankönyvkölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, pénzbeli támogatás. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását.

Szintén szeptembertől életbe lépő változás, hogy a kiemelten veszélyeztetett iskolákban megkezdi működését az iskolarendőrség. A nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelő munkában. A Klik jelöli ki azt a 200 iskolát, ahová bűnmegelőzési tanácsadót vezényelnek. Többségüket a korábban, még nyugdíjkorhatár előtt szolgálati nyugdíjba vonult bűnügyesekből toborozták, de volt, ahol a helyi rendőri vezetők választották ki az iskolák leendő "rendőreit". Egy rendőr legfeljebb három iskolában szolgálhat párhuzamosan.