A balliberális Le Monde bécsi tudósítása szerint a dühös szó enyhe kifejezés Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter lelkiállapotának kifejezésére, amiért magyar kollegája, Fazekas Sándor kétszer is visszautasította a kérdés megvitatását vele. Az ügy - mint írta a lap - meghaladja a kétoldalú kapcsolatok keretét, és az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának problémáját veti fel.

Ez elképzelhetetlen! Nem lehet így kezelni az európai partnereket - mondta a lapnak az osztrák miniszter azt követően, hogy magyar kollegája úgy nyilatkozott: nem látja szükségét annak, hogy találkozzanak, miután Magyarország szabadon alkothatja meg földtörvényét.

A Le Monde megjegyezte, hogy az új magyar törvény értelmében május 1-jén megszűnik a külföldi gazdálkodók magyar termőföldre szerzett használati joga, annak ellenére, hogy a szerződéseket szabályosan kötötték meg. Ausztria álláspontja szerint ez gazdái "kifosztását" jelenti, s ezért az Európai Bizottsághoz fordult.

Az elnyomott magyarok védelmezője

A Le Monde szerint "nem a mezőgazdaság az egyetlen terület, ahol Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök kormánya a nemzeti preferencia kártyáját játssza ki". A tudósító úgy látja, hogy a rezsicsökkentés a legtöbb esetben külföldi tulajdonú energiaszolgáltatók kárára történt, amelyeket arra ösztönöznek, hogy inkább hagyják el a kevéssé nyereségessé vált környezetet. Az E.On német energiaóriás így engedte át magyar leányvállalatát a "Fidesz-államnak" - hangsúlyozta a lap.

Kitért arra is, hogy az április 6-i választások nagy esélyesének számító kormányfő a rezsicsökkentés érdekében indított harcot helyezte kampánya középpontjába, pártja az energiaszolgáltatókat nonprofit szervezetekké nyilvánítaná, s ezt a változást az alkotmányba iktatná. A lap szerint Orbán, aki "a konfliktushelyzetek kiaknázásának művésze, az elnyomott magyarok védelmezőjének igyekszik mutatkozni", s már előre bejelentette, hogy "mindenki ellenünk fog fellépni".

A Gazprom legvidámabb barakkja

A paksi erőmű bővítéséről megszületett magyar-orosz megállapodás ügyében a baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy 1989-ben Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte, majd ultrakonzervatív politikusként arról beszélt, Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába, s a Gazprom legvidámabb barakkjává válik. Amióta viszont visszatért a hatalomba, inkább a reálpolitikát részesíti előnyben, ennek része a Roszatommal kötött megállapodás is - írta a francia lap.