A Csávás Csaba, Csom-Bíró Gabriella, Hoffmann Mihály, Kollarik András, Kolozsi Pál Péter, Mátrai-Pitz Mónika, Novák Zsuzsanna, Olasz Henrietta és Sin Gábor által jegyzett elemzés összefoglalója szerint 2014 második felében és 2015 első negyedévében Magyarország a lejáró külső deviza államadósságot megemelt forintkötvény-kibocsátással és a lakossági állampapírok továbbra is magas értékesítésével refinanszírozta, amivel megvalósult az önfinanszírozási koncepció. A magyar állam ebben az időszakban összesen csaknem 3,5 milliárd euró értékű külső devizaadósságot fizetett vissza forintból, devizában denominált kibocsátásra 2014 áprilisa óta kizárólag a lakossági devizakötvények tekintetében került sor. Ezt az eredményt az erős lakossági keresleten felül a megemelt forintkibocsátást biztosító Államadósság Kezelő Központ, a forint állampapírokat lejegyző hazai bankok, illetve a banki keresletet aktív és passzív eszközökkel támogató MNB együttműködése tette lehetővé - áll a kiadványban.

Az állami devizalejáratok forintból történő refinanszírozása révén a devizaadósság bruttó államadóssághoz mért aránya 2015 márciusára a 2014 eleji 40 százalék feletti szintről 34 százalék alá mérséklődött, miközben a bankok államadósságon belüli részesedése 15 százalékról csaknem 19 százalékra emelkedett. A banki forint állampapírok lejáratig hátralévő futamideje 2,8 évről 3,6 évre nőtt, amivel a magyar államadósság megújítási kockázata csökkent - fogalmaz a jegybanki dokumentum.

Megállapítják: az MNB 2014 áprilisában bejelentett önfinanszírozási programja érdemben hozzájárult a fenti koncepció megvalósulásához, mind a hazai bankok korábbi vételi trendjére való ráerősítéssel, mind a banki állampapír-vásárlási aktivitás emelésével.

 

  • A program révén intenzívebbé vált a banki állampapír-vásárlás, a jegybanki program bejelentése után a nettó forintkibocsátáshoz mért banki vásárlások aránya érezhetően emelkedett.
  • Mind maga a program, mind annak egyes eszközei hozzájárultak a hosszú lejáratú állampapír-hozamok mérséklődéséhez, így az államháztartás finanszírozási költségének csökkenéséhez.
  • Az irányadó eszköz átalakítása és a jegybanki IRS-ek bevezetése stabilizálta a bankok állampapír-portfólióját, hiszen a betétesítés tartósan átalakította a banki mérlegeket, a kamatcsere eszköz pedig a bankok által vállalt feltétel révén tette biztosabbá és kiszámíthatóbbá a banki állampapírtartást.
  • Az MNB-program hatását mutatja, hogy a bankrendszer állampapír-növekménye nagymértékben azon bankoknak volt köszönhető, amelyek részt vettek az IRS-tendereken, vagy a betétesítés miatt alkalmazkodási kényszerrel szembesültek. Az önfinanszírozási program - kiemelten a betétesítés - monetáris transzmisszióra gyakorolt hatása mérsékeltnek mondható, a banki alkalmazkodás 2014 őszéig nagyrészt lezajlott. A bankrendszerben megjelent többletlikviditás ugyanakkor némileg csökkenthette a hozamokat.

 

Az önfinanszírozási koncepciónak köszönhetően szűkült az MNB mérlege, ami mind a jegybank, mind a magyar állam, mind pedig a nemzetgazdaság egésze szempontjából jelentős megtakarí- tást jelent. Mivel az utóbbi egy évben a hozamgörbe jellemzően süllyedt, így a jegybanki IRS- állomány értéke az MNB szempontjából emelkedett - zárul a tanulmány összefoglaló fejezete.