Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A múlt év utolsó napján a központi költségvetés adóssága - amely nagyságrendileg lefedi az államadósság 96-97 százalékát - 24 699,72 milliárd forint volt - közölte a végleges adatokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. Eszerint a központi költségvetés adóssága alig 818,6 milliárd forinttal emelkedett, ami több szempontból is figyelemre méltó. Tavaly a költségvetés hiánya 1218 milliárd forint volt - vagyis kerek négyszáz milliárd forinttal lassabban nőtt az adósság, mint amekkora volt a költségvetés hiány.

A másik említésre méltó momentum, hogy ez a 400 milliárd forint körüli adósság az év utolsó hetében tűnt el.: az ÁKK Zrt. heti adati szerint a központi költségvetés adóssága 2015 december 23-án még 25 127 milliárd forint volt - ez csökkent december 31-re 24 699,72 milliárd forintra - ami egy hét alatt 427,6 milliárd forintos csökkenést jelent.

Az egész decembert az erőltetett adósságcsökkentés jellemezte; december 11. és december 3. között 1212 milliárd forinttal csökkent az adóssága - ami sok mindenre utal, arra nem, hogy a folyamat "természetes" lenne.

Művi beavatkozás

Pedig az államadósság valódi csökkenéshez tavaly adott volt a három százalékot közelítő gazdasági növekedés, így a GDP-arányos mutató a növekedésnek köszönhetően csökkent. Ennek ellenére láthatóan nem sikerült csökkenő pályán tartani az államadósságot, ezért volt szükség a GDP 3-3,5 százalékára rúgó mesterséges adósságcsökkentésre - csak így tudta a kormány az alkotmányban rögzített adósságcsökkentést prezentálni.

Kép: Forrás: Ákk Zrt


Nem ez az első adat arra, hogy a kormány tavaly is kozmetikázta az adósságmutatót: erre utal a jegybank korábbi adatközlése, miszerint 2015 decemberében a kincstári egységes számla (az államháztartás főszámláján levő) egyenlege egyetlen hónap alatt 1416 milliárd forinttal történelmi mélységbe, 659,6 milliárd forintra csökkent.

Borítékolható, hogy januárban az ÁKK jelentősen növeli a nettó kibocsátás, a kormány pedig ezer milliárd forint felé hizlalja a kincstári egységes számlát, hogy elérje azt a biztonságos tartalékot, amely az államháztartás üzemeltetéshez szükséges, ami viszont csak aktívabb kötvénykibocsátással, vagyis az államadósság visszahizlalásával lehetséges. A januári kötvénykibocsátások viszont nem befolyásolják a decemberi államadósság adatot - amely arról ad számot, hogy a mutató továbbra is csökkenő pályán van.