Az elmúlt két évtizedben az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 390 ezer hektárral csökkent a művelésbe vont terület nagysága Magyarországon - indokolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlésnek pénteken beterjesztett törvénymódosítást.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat többek között előírja a zártkerteknél is a földvédelmi szabályok alkalmazását, miközben mentesíti ez alól a belterületi ingatlanokat és az erdőket.

Az önkormányzat dönthet a zártkertek hasznosításáról

A zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozóan külön szabályokat vezetne be a módosítás. Eszerint az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről, amennyiben a hasznosításra vonatkozó felszólítások eredménytelenek voltak.

A zártkerti ingatlanoknak az elmúlt időszakban kialakult és az eredeti rendeltetésétől számos esetben már lényegesen eltérő egyedi funkciója, illetve egyes területek műveletlenségének a többi területre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó külön szabályok kidolgozását. Az önálló szabályozás igénye több, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A zártkerti ingatlanok területi nagyságából adódóan ezek a földrészletek egy tömbben vannak, kis területen sok ingatlan helyezkedik el. A nem hasznosított területek a környező területek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a többi ingatlan tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat eredményeznek. Mindezek olyan megoldás kidolgozását tették szükségessé, mellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése, legalább gyommentes állapotban tartása. A tervezett szabályozás alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről - olvasható a törvénymódosítás indoklásában.

A javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólítást követően kerülhet sor, és csak időleges jelleggel. Mivel az önkormányzat a földprogramba való bevonásról önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal dönt, ez ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján biztosított a jogorvoslat.

Garanciális szabály az is, hogy a hasznosítási kötelezettség teljesítése esetén az önkormányzat köteles kivonni a földprogramból az érintett zártkerti ingatlant, ha annak hasznosítása még nem kezdődött meg, tehát még ebben az esetben is mentesül a korlátozás alól a tulajdonos. Erre figyelemmel a jogszerű állapot helyreállítására magának a tulajdonosnak több lehetősége is van, ami kellő garanciát jelent a tulajdoni sérelemtől való mentesülésre - áll a tervezetben.

 

A javaslatban a területrendezésnél részletesen meghatározzák az érvényesítendő szempontokat, így például kiemelt védelmet élveznek majd a jobb minőségű földek, ugyanakkor a szigorúbb szabályok nem vonatkoznak majd a zártkertek átsorolására. Pontosítja a javaslat a termőföldek belterületbe vonásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat, bővítve az elutasítás lehetőségét, ami ugyancsak nem vonatkozik majd a zártkertekre.

A javaslat részletesen újraszabályozza a termőföld újrahasznosítására - azaz például az újra művelésbe vont területekre - vonatkozó szabályokat.

Az előterjesztés pontosítja a földvédelmi szakhatósági eljárás, egyidejűleg a bányászati tevékenységet érintően egy esettel kibővíti azt a lehetőséget, amikor a szakhatósági közreműködés során a hozzájárulás megtagadható. Az alaptörvénnyel összhangban kimondja: a termőföldkészletek a jövő nemzedékek érdekében történő védelme alapvető követelményt jelent az ásványi nyersanyagok kitermelése során.

Az időleges más célú hasznosítás szabályai is változnak, amennyiben azt a honatyák elfogadják. Például az időlegesen más célú hasznosításra kiadott hasznosítási engedély hatálya - a meghosszabbításokkal együtt is - csak 5 év lehet a jövőben.

Plusz bevétel a költségvetésnek földvédelmi járulékból

Az elterjesztő javasolja a földvédelmi járulékok szorzó számainak differenciált növelését. A módosítást az indoklás szerint a termőföldek fokozott védelme mellett az is szükségessé teszi, hogy a más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék alacsonyabb összegben történő megállapítása érdekében gyakran kezdeményeznek spekulatív célú művelési ág változást. És az emelés mellett szól az is, hogy a megemelt szorzó miatt befizetésre kerülő megnövekedett földvédelmi járulék összegek plusz bevételt jelentenek a költségvetésnek.

A módosító csomagban helyet kapott egyéb változtatások közül kiemelhető a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos előírások. Ugyancsak ebben a csomagban adna felhatalmazást az előterjesztő a kormány számára havária esetekben, hogy rendeletben határozza a termőföldön bekövetkezett kár, továbbá a termőföld tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségek megtérítésének a részletes szabályait.

QP | Quality Placement