Mik a döntő okai annak, hogy Magyarország a rendszerváltó országok élvonalából a hátsó mezőbe került - erre a kérdésre keresi a választ a Tárki Váltóállítás címú kutatási anyaga.

Az első válasz erre, a hibás gazdaságpolitika, az ország eladósodása, de a hátrányba kerülést sokkal inkább az intézményrendszerben kialakult okok sejthetők - mondta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a cég sajtótájékozttóján. A Tárki és a Kopint-Tárki közös kutatása megpróbálja felhívni a közvélemény és a politika figyelmét, hogy a lemaradás okai nem elsősorban a gazdasági helyzetben gyökereznek, hanem mentalitásbeli problémák hátráltatják Magyarország fejlődését.

A magyar politikát a rendszerváltozás óta erőteljes ciklikusság jellemzi a választásokhoz kötődően. Ezzel párhuzamos tapasztalható egy reform-ciklikusság: reformok indulnak be víziók és az érdekeltek bevonása nélkül. Fél évvel a választások előtt fontos lenne a politika és közvélemény figyelmét a politikai túlterjeszkedett a saját határain - ez ami szétveri a magyar társadalom szövedékét.


A magyar állam gyenge és túlterjeszkedett, drágán működik - ami jelentős részben annak következtében, hogy nem működnek az ellenőrző intézmények, a politikai szféra túlterjeszkedett. Ezen körülmények együttesen jelentősen korlátozzák a növekedési lehetőséget - mondta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója. A kutatók több területen fogalmaztak meg reformjavaslatokat: megkerülhetetlen a kormányfüggetlen ellenőrző szervek megerősítése, ide értve a bíróságok működését. Ehhez szükség lenne az igazságszolgáltatási szektor hatékonyságának mérésére - illetve ezen eredmények visszacsatolására. A köztisztviselői intézményrendszer függetlenségének, integritásnak megerősítése, a minisztériumokban közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása - ugyanis számos döntési kompetencia csúszott át a politikai szférába - mondta Tóth István György.


A korrupciós nyomás is csökkenteni kell a magyar gazdaságon, ennek az alfája a pártfinanszírozási rendszer reformja, illetve a közbeszerzések átalakítása. A kutatók szerint szerint a közbeszerzési területen az értékhatárok növelésével a személyes felelősséget kell növelni az eddigi bizottságosdival szemben - amely láthatóan nem működik.


Magyarországon hatalmas - az EU-ban a legmagasabb - az állami transzferektől való függőség, hisz a medián-szavazó jövedelmeinek 35 százalék az állami transzferekből származik - vagyis az átlagpolgár sem érdekelt az állami újraelosztás csökkentésében, hanem annak fenntartásában. Ezt tovább tetézi, hogy a kvázi kétpárti demokráciánkban a két párt egymásra licitál - ahelyett, hogy az ígéreteikkel kiegyenlítenék egymást.


A magas államháztartási kiadás és hiány az állam gyengeségét mutatja - nem bír ellenállni a lobbierők követeléseinek: a köztisztviselői és az egészségügyi bérek között akár 2-3 szoros különbség is kialakul. Ennek érdekében a kutatók szerint a kormány döntési kompetenciáját kellene csökkenteni - egyedi döntések helyett előre lefektetett szabályok szerint nőjenek csak a bérek, vagy bármilyen állami kiadás. A kiadások elfutásnak gátat szabna az állami intézmények anyagi felelősségének bevezetése - ehhez persze nélkülözhetetlen a köztisztviselő kar függetlenségének megerősítése.


Az állami kiadások a felesleges intézmények megszüntetésével , az állami és önkormányzati feladatok megosztásnak újraszabályozását igényli.

QP | Quality Placement