A szokásosnál sokkal kevesebb rákbeteget szűrtek ki a koronavírus-járvány első évében, 2020 tavaszától 2021 tavaszáig. Az emlőrákkal, tüdőrákkal, illetve vastag- és végbélrákkal diagnosztizált betegek száma 10-20 százalékkal esett vissza, de abban az időben, amikor leállították a szűrőprogramokat, ennél is nagyobb, 25-30 százalékos volt a csökkenés - idézi a kötet megállapításait a 444.hu.

A járvány miatt kezeletlenül maradt rákbetegek a járvány közvetett áldozatai, akik akár hónapokkal, évekkel a vírus lecsengése után fognak meghalni. A helyzet javítása érdekében fontos lenne mielőbb pótolni az elmaradt szűréseket - figyelmeztetnek az elemzés készítői.

A daganatos betegek mellett a járvány kezdetétől 2021 őszéig szinte végig a szokásosnál 10-25 százalékkal kevesebb szívinfarktusos beteget ápoltak kórházban, miközben ugyanannyian haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben.

A járvány elején 40 százalékkal esett vissza a pszichiátriai fekvőbetegek száma, majd továbbra is alacsony szinten maradt. A Covid-ellátásra átalakított osztályokat csak nagy késéssel indították újra. A hiányos ellátás és a járvány mentális terheinek következtében 2020-ban megugrott az öngyilkosságok száma.

Elkeserítő halálozási statisztika, a fiatalok volt érintettebbek

Lakosságarányosan nálunk regisztrálták a második legtöbb covidos áldozatot az Európai Unióban, amire a kormány általában azzal válaszol, hogy többlethalálozásban - járvány előtti időszak átlagához mért statisztika  - viszont a középmezőnyben vagyunk. A kötet szerzőinek számítása szerint a járvány kezdetétől 2022 elejéig nagyjából 40 ezerrel haltak meg többen, mint a 2015-2019-es trendek alapján várható lett volna. 

A legidősebbek többlethalálozása tényleg az uniós rangsor közepén van, a 39 év alattiaknál azonban a magyar adat az ötödik, a 40-59 éveseknél pedig a negyedik legrosszabb az uniós listán. A 60-69 éveseknél is csak öt ország előz meg minket.

A fiatalabbaknál a többlethalálozás magasabb a covidos halálozásnál, tehát ők szenvedhették meg leginkább az egészségügy leállását vagy a járvány mentális terheit - derül ki az elemzésből.

Januárban, több mint 200 iskolaigazgató és közel 1000 tanár megkérdezésével mérték fel a járvány oktatásra gyakorolt hatásait. Az eredmény azt mutatta, hogy mindenféle iskolát figyelembe véve a tanárok nagyjából fele mondta, hogy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen sikerült átvenni az előírt tananyagot a járvány idején, ami az alsó tagozaton különösen nagy problémának tűnik.

A lemaradás bepótlására a szerzők szerint muszáj lenne célzott programokat indítani, máskülönben a gyerekek egész életükben érzik majd a járványidőszak következményeit.

A teljes tanulmány itt olvasható.