A Tárki kutatói szerint a jóléti ellátásokban 2009 óta bekövetkezett változások is erősítették az egyenlőtlenség és a társadalmi polarizáció folyamatait, miután azok az amúgy is sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan. Ez részben a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében, részben pedig az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében mutatkozik meg - állapítja meg a Háztartás Monitor 2012 tanulmánykötet.

A Tárki Háztartás Monitor vizsgálatának adatfelvétele 2012. október 3-tól november 7-ig tartott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakról gyűjtött információkat.

A társadalomban több szempontból is polarizációs folyamat zajlott le. Egyfelől erősödött a jövedelemeloszlás alsó szegmenseinek további elszegényedése - ma ugyanis körülbelül másfélszer annyian élnek a 2005-ös szinten rögzített, a legalsó decilis felső töréspontjánál kevesebb jövedelemből, mint nyolc évvel ezelőtt. Másfelől erősödött a háztartások foglalkoztatási/munkaerő-piaci elkülönülése is: növekedett azoknak az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő foglalkoztatott és van más foglalkoztatott is, de nőtt azok aránya is, akik olyan háztartásban élnek, ahol egyáltalán nincs aktív foglalkoztatott - állapítják meg a kutatók.

A jövedelmek összetételének változását vizsgálva a Tárki kutatói arra mutattak rá, hogy a foglalkoztatottak háztartásaiban a munkajövedelmek aránya nőtt, a nem foglalkoztatottak háztartásaiban pedig a társadalmi jövedelmek részesedése emelkedett.

A válság hatásai

  • 2008 második felében a válság elsősorban pénzpiaci természetű volt, és azokat érintette, akiknek voltak jelentős megtakarításai és kénytelenek voltak veszteségeket is realizálni az által, hogy nem tehették meg, hogy ne nyúljanak értékpapírjaikhoz vagy megtakarításaikhoz. Ez azonban közvetlenül a jövedelemeloszlási statisztikákban nem látszik.
  • A válság következő periódusa alapvetően két csatornán át érintette a háztartásokat. Az egyik a pénzpiaci folyamatok miatt bekövetkező, alapvetően a forint árfolyamával kapcsolatos volatilitás, ami leginkább a (lakáscélú vagy autóvásárlási) devizahitelesekre hatott. Ez jelentősen szűkítette az érintett háztartások jóléti szintjét, fogyasztási lehetőségeit, de közvetlenül nem mutatkozik a jövedelemeloszlási statisztikákban - jegyzik meg a kutatók. A másik hatásnak, a foglalkoztatás visszaesésének és a munkanélküliség növekedésének viszont már közvetlen hatása volt a jövedelemeloszlásra is.
  • A válság hatásainak harmadik periódusa a 2009 tavaszán bejelentett válságkezelési intézkedések - az állami kiadások lakosságot érintő visszafogásai, valamint az állam jóléti szerepvállalásának szűkítése - révén érvényesült. Ilyenek voltak például a nyugdíjkiadások visszafogása (a 13. havi nyugdíj megvonása), a családi támogatások (a családi pótlék) befagyasztása, a háztartások által igénybe vehető segélyek számának maximálása.
  • A negyedik szakasz a 2010-es választás eredményeképpen a második Orbán-kormány színre lépésével és az általa meghozott számos, a szociális ellátásokat szűkítő intézkedésekkel kapcsolódik össze.

Megugrottak a jövedelmi egyenlőtlenségek

Magyarországon 2009 és 2012 között  jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek is: az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9-re emelkedett. Ez a folyamat a legnagyobb mértékben a jövedelemeloszlás alját érintette, ugyanis míg a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1 százalékról 2,5 százalékra csökkent, addig a legfelső tized aránya kissé nőtt.

A Tárki kutatói ugyanakkor megjegyzik, hogy a jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) is szignifikáns növekedést mutat. A piaci jövedelmek mellett összességében az újraelosztás előtti jövedelmek egyenlőtlensége is nőtt - mutat rá a Tárki. A piaci jövedelmek háztartások közötti számított Gini-együtthatója a 2000-ben mért 55 százalékról fokozatosan 43 százalékra csökkent 2009-re, de 2012-ben újra emelkedve elérte a  47 százalékot. A szociális jövedelmek Gini-együtthatóval mért egyenlőtlensége 2007 és 2009 között lényegesen csökkent, újabban viszont ismét nőtt. A társadalombiztosítási típusú jövedelmek összességében vett egyenlőtlensége pedig lényegében semmit sem változott a kilencvenes évek közepe óta.

Mennyit költenek a magyarok?

A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett. Az inflációt figyelembe véve a 2007 és 2012 közötti öt évben nagyjából 8 százalékos reálcsökkenést volt a fogyasztásban. A háztartások 2009-ben számos kiadási tételben visszafogták a fogyasztásukat, ekkor közlekedésre, ruházkodásra, szépségápolásra, üdülésre, lakáskarbantartásra, tartós műszaki cikkre valamint művelődéssel és oktatással kapcsolatos kiadásokra egyaránt kevesebbet fordítottak, mint a korábbi illetve a legfrissebb adatfelvétel idején.
Az összes kiadás legnagyobb hányadát az élelmiszerrel kapcsolatos kiadások tették ki az elmúlt 8 évben. Az élelmiszerre fordított költség a vizsgált időszakban néhány százaléknyit csökkent, az elmúlt két évben nagyjából a fogyasztások egyharmadát jelentette. A lakásfenntartással kapcsolatos költségek szintén jelentős kiadást jelentenek, sőt, az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt e kiadások aránya: míg 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak átlagosan 23 százalékát tette ki, addig 2012-ben ez az arány már a kiadások bő egyharmadát jelentette.

Lejjebb és még lejjebb

A magyar népesség körében 2009 és 2012 között jelentősen nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, sőt, a 2012-es szegénységi ráta értéke a kilencvenes évek elejétől mért értékek között szignifikánsan meghaladta az 1996-ban mért legmagasabb értéket. A Tárki szerint tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.

 


A szegénységi ráta az Európai Unió országaiban és Magyarországon 2010 körül (%)

Forrás: 2010: EUROSTAT és saját számítások a 2009-es és 2012-es TÁRKI Háztartás Monitor alapján
Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

 

Ez annyit jelent, hogy míg Magyarország a megelőző időszakban az alacsony (relatív) szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, addig a 2012-es Tárki adatokat a 2010-es Eurostat adatokkal összevetve az állapítható meg, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt a tavaly. Ráadásul nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három évben: a szegények jövedelmi elmaradása növekedett - a szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett érték 22-ről 26 százalékra emelkedett - ebben az időszakban.

Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív. Tavaly a jövedelmi szegények fele legfeljebb alapfokú végzettségű, kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett háztartásfővel élők közül került ki, de ugyancsak a szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású (azaz a háztartásban élő aktív korúak teljes összes munkaidejét legfeljebb csak ötödrészben kihasználni képes) háztartásban élők - derül ki a Tárki tanulmánykötetéből. A szegények egyharmada roma háztartásfővel élő személy volt.

Nincs magyar exodus

Bár az EU-csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, korántsem beszélhetünk új magyar exodusról - derült ki a Tárki most publikált tanulmányából. A magyarok kivándorlásának mértéke ugyanis továbbra is a régiós átlag alatt van, az uniós országokban élő magyarok aránya pedig elhanyagolható a teljes magyar népességhez képest (a régiós országok közül egyedül Csehország múl minket alul ebből a szempontból).

 

QP | Quality Placement