Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

„Most Európa a legnagyobb energiaszállítója, Oroszország földgázexportjának részleges leállítását szenvedi el. A példátlan teljes leállás kilátásba helyezése a gázhiány, a még magasabb árak és a gazdasági hatások miatti aggodalomra ad okot. Bár a politikai döntéshozók gyorsan lépnek, nincs tervük a hatások kezelésére és minimalizálására” – írja nem túl optimista helyzetjelentésében az IMF az európai gazdasági kilátásokról.

Az IMF azt vizsgálta friss elemzéseiben, hogy a széttöredezett piacok és a késleltetett áráthárítás hogyan súlyosbíthatja a hatásokat, milyen szerepe van a a cseppfolyósított földgáz globális piacának ezek mérséklésében. A valutaalap friss jelentése szerint Közép- és Kelet-Európa néhány leginkább érintett országában – Magyarországon, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban – a gázkészletek akár 40 százalékának elvesztése és a bruttó hazai termék akár 6 százalékos csökkenésének kockázata is fennáll.

A washingtoni szervezet szerint a hatások azonban enyhíthetők az alternatív gázbeszerzési és energiaforrások biztosításával, az infrastrukturális szűk keresztmetszetek fejlesztésével. De legfőképpen az energiatakarékosság ösztönzése segíthetne a kiszolgáltatott háztartásokon. Az IMF fontosnak tartja Európában, hogy a szolidaritási megállapodásokat kiterjesszék a földgáz országok közötti megosztására is.

Az IMF többször is jelzi, hogy korábban valószínűtlennek tűnt az, hogy az oroszok leállítják Európa gázellátását. Mint arról írtunk, már tavaly év végén és az ukrán háború előtt az év elején is több energetikai szakértő is jelezte, hogy nagyon is valószínű, sőt, szinte biztosra vehető, hogy Moszkva leállítja a tranzitokat.

Mi határozza meg a gázkitettséget?

Az európai infrastruktúra és a globális kínálat eddig megbirkózott a 60 százalékos visszaeséssel a gázellátásban, ugyanis már 2021 júniusa óta akadoznak az orosz gázszállítások. Az első negyedévben a teljes gázfogyasztás 9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és alternatív beszerzési forrásokat is sikerült találni a globális LNG-piacokon.

Az IMF szerint az orosz gáz akár 70 százalékos csökkenése is kezelhető lenne rövid távon az alternatív gázforrások használatával és más energiahordozók alkalmazásával, mivel a lassan egy éve jelentősen megemelkedett gázárak miatt csökkent már a kereslet. Ez megmagyarázza, hogy egyes országok miért voltak képesek egyoldalúan leállítani az orosz importot.

A diverzifikáció azonban sokkal nehezebb lenne egy teljes leállás esetén. A szűk keresztmetszetet az importkapacitások hiány jelenti, mivel egyelőre kevés az LNG-terminál. De korlátozottak a lehetőségek a gáz Európán belüli átirányítására is. Ezek a tényezők az IMF számításai szerint önmagukban 15-40 százalékos hiányt okozhatnak egyes közép- és kelet-európai országokban.

A gazdasági hatások Magyarországon is súlyosak lesznek

A hatásokat kétféleképpen mérte az IMF: az egyik az integrált piaci megközelítés, amely feltételezi, hogy a gáz eljut oda, ahol szükség van rá, és az árak alkalmazkodnak. A másik a fragmentált piac megközelítése, amely akkor alkalmazható a legjobban, ha a gáz nem jut el oda, ahol szükség van rá, bármennyire is emelkednek az árak. A becslést azonban megnehezíti az a tény, hogy az európai gazdaságot érő csapás már most bekövetkezett.

Ha az integrált-piaci megközelítést vizsgáljuk – mivel a gázpiac továbbra is az –, az eddigi közvetlen hatás becslésére azt sugallja, hogy az Európai Unió gazdasági tevékenységének 0,2 százalékos csökkenését jelenthette 2022 első felében. 

Ha július közepétől a teljes leállással számolunk az orosz gázellátásban, akkor a következő 12 hónapra vonatkozó hatásbecslések széles skálájával lehet számolni. Az IMF szerint a globális LNG-piac segítene pufferelni a gazdasági hatásokat. Vagy azért, mert a fogyasztás csökkenése az egész világon érvényesülne a nehéz hozzáférhetőség miatt, vagy azért mert ha Európába nem jut elég LNG, akkor az árak olyan magasak lesznek, hogy az nyomja majd le a fogyasztást az EU-ban.

Ha a fizikai korlátok akadályozzák a gázáramlást, a széttöredezett piaci megközelítés szerint a gazdasági teljesítményre gyakorolt negatív hatás különösen jelentős lenne, akár 6 százalékos is lehet egyes közép- és kelet-európai országok esetében, ahol az orosz gázfelhasználás aránya magas, és kevés az alternatív ellátási forrás.

Nevezetesen Magyarországon, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban lehet válságos a helyzet. Olaszországot szintén jelentős hatások érnék, mivel a villamosenergia-termelésben nagymértékben támaszkodik a gázra.

Az IMF által megvizsgált adatok szerint Magyarország a legkitettebb az orosz gázellátásnak. Ennek kiváltása nehézkes lenne, emiatt egy széttöredezett piac esetében – ahol nem bizots, hogy eljutnak az LNG-szállítmányok Magyarországra – ott 2,5 és 6,3 százalék közötti lehet a GDP-visszaesés. Ez azért nem meglepő, mert itthon a gázbehozatal több mint 90 százalékát biztosítja a Gazprom.

A német gazdaság is megszenvedné a gázhiányt

Az Ausztriára és Németországra gyakorolt hatások kevésbé súlyosak, de még mindig jelentősek lennének, az alternatív források elérhetőségétől és a háztartási gázfogyasztás csökkentésének lehetőségétől függően. A nemzetközi LNG-piacokhoz megfelelő hozzáféréssel rendelkező egyéb országok esetében a gazdasági hatások mérsékeltek, esetleg 1 százalék alattiak lennének.

Az olyan országok, amelyek már most is energiatakarékosságra ösztönzik a háztartásokat és a vállalkozásokat – közéjük tartozik Olaszország, ahol a kormány előírja a fűtés és hűtés minimális és maximális szintjét – jobban átvészelhetik a válságot. A REPowerEU, az Európai Bizottság terve szintén tartalmaz az energiatakarékosságra és az orosz üzemanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló intézkedéseket.

Az ambíció és a valóság között azonban még mindig szakadék tátong. Az IMF hamarosan megjelenő kutatása azt mutatja, hogy sok szempontból nem olyan súlyos az EU-ban érezhető gazdasági válság, mint azt az első pánikreakciók mutatják.

Le a rezsicsökkentésekkel, de legalább részben!

Az elemzésben kitérnek arra is, hogy számos európai ország olyan politikát választott, amely erősen korlátozza a nagykereskedelmi energiaárak fogyasztókra való áthárítását.

Viszont az IMF szerint jobb alternatíva lenne, ha nagyobb mértékű áthárítást engedélyeznének a takarékosság ösztönzésére, ugyanakkor célzott kompenzációt nyújtanának azoknak a háztartásoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak a magasabb árakat.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány most egy hasonló lépésre készül: a kabinet bejelentése szerint csak az átlagfogyasztásig fogják rezsicsökkentett áron támogatni az ügyfeleket. Azt várják, hogy a meghatározott limit feletti fogyasztás esetében a magasabb árak majd takarékosságra ösztönzik az ügyfeleket.