A magyar gazdaság stabilizálódni látszik, megteremtődtek újra a növekedés alapjai - mondta Barbara Kauffmann, Európai Bizottság delegációvezetője. Az EU nem foglal állást a 2010-es 3,8 százalékos hiánycél teljesíthetőségéről, ugyanakkor leszögezi, hogy a cél teljesítését "jelentős kockázatok" övezik.

Az EU Bizottság írásos közleménye megjegyzi, hogy a jelentős költségvetési kockázatok szigorú gazdálkodást igényelnek - illetve a költségvetési tartalékok újjáépítésére is szükség van - azok felhasználása esetén.

Kauffmann szerint szükség lehet a GDP 0,2 százalékára rúgó kiigazításra. Ez mintegy ötven milliárd forintot jelent - vagyis az EU (és az IMF szerint is) a vagyonadó miatt kieső 50 milliárd forintot intézkedésekkel kell ellensúlyozni - hogy a tartalékok újjáépíthetőek legyenek.

Az IMF delegációvezetője, James Morsink szerint is a fellendülés útjára lépett a magyar gazdaság - ennek a fellendülésnek a motorja a külső kereslet.

A fiskális politikában számos intézkedésre volt eddig példa - de még sok újabb lépésre van szükség. A kormányzati kiadások lefaragása tartósnak minősíthető - ami a 2010 célok elérését lehetővé teszi, ám ehhez az kell, hogy a költségvetési tartalékok folyamatosan rendelkezésre álljanak.



Az IMF szerint is három százalék feletti gazdasági növekedés várható 2011-ben, ám a hiány csökkenéséhez jövőre további intézkedésekre lesz szükség.

A pénzügyi rendszer szabályozásával kapcsolatos elvárások maradéktalanul teljesültek, ennek leglényegesebb pontja a PSZÁF kormányfüggetlen szervvé alakítása - mondta Simor András, A Magyar Nemzeti Bank elnöke. A szabályozási módosítások részeként létrejött a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely a PSZÁF, az MNB és a pénzügyi tárca szorosabb együttműködését teszi lehetővé.

A múlt héten benyújtott a kormány egy, a PSZÁF tevékenységét módosító törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a felügyelet számára, hogy egy csőd szélére került bankban hatékonyabban tudja képviselni a betétesek érdekeit - akár még a tulajdonosokkal szemben is.

QP | Quality Placement