A Napi Gazdaság cikke

A kormány által várt jövő évi 4,5 százalékos infláció értékénél magasabb, 6-7 százalékos minimálbér-emelést tart indokoltnak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala - mondta lapunknak Palkovics Imre soros szóvívő, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Egységes álláspont azonban még nincs, ez csak egy, a bérbizottsági ülésen meghatározott kiindulási alapot jelent. A pénteki tárgyalásokon a költségvetésről szóló vitát folytatják a felek, valamint a jövő évi bérajánlásról tárgyalnak. A munkaadók elutasítják a béremelést, a szakszervezetek azonban nem tartják elfogadhatónak a reálkeresetek további csökkenését - mondta Palkovics. A büdzsé tervezetével kapcsolatban kiemelt területnek a közösségi közlekedés 40 milliárd, illetve az önkormányzatok forrásainak 120 milliárd forintos csökkentését tartják a munkavállalók.


A magas kamat ellenség

A jegybanki vélemény, miszerint a jövő évi inflációs cél érdekében az OÉT mindhárom oldalának visszafogottságot kell tanúsítania, nem veszi figyelembe, hogy a példátlanul magas kamatszint fenntartása a piac és a munkavállalók legnagyobb ellensége a jelenlegi helyzetben - véli Palkovics. Az OÉT az ősz folyamán megvitatja még az egyszerűsített foglalkoztatás témakörét, emellett a szakszervezetek kiemelt törekvései között szerepel a magyar szakszervezeti szervezkedés globális jogi környezetének megteremtése, mivel az elnök szerint nemcsak a munkahelyek, hanem a bíróságok, ügyészségek is bizonyos esetekben durván megsértik a szervezkedés jogát. Továbbra is szorgalmazzák a korengedményes nyugdíj lehetőségének megteremtését, illetve a cafeteria kapcsán közös ajánlást dolgoznak ki. A munkavállalói oldal szerint kívánatos volna a differenciált minimálbér alkalmazása, azonban a mostani bértárgyalásokon sem lesz erről szó.

Hiányoznak a kollektív szerződések

A Munkástanácsok évekkel ezelőtt letett egy tanulmányt a szociális partnerek asztalára a német tarifarendszer és tarifatárgyalások rendszerének átvételéről a minimálbér szakmánként vagy ágazatonként való meghatározása érdekében. Az ágazati paritási bizottságok jogosítványai közé azonban ez nem került be. Nagyobb problémát jelent az ágazati kollektív szerződések hiánya - véli a szakszervezeti vezető.


Az uniós és kormányzati támogatási forrásoknak Palkovics szerint semmilyen érezhető hatásuk nem volt - annak ellenére, hogy ezek gerincét a foglalkoztatás bővítését szolgáló kormányprogramok jelentették. Az aktív foglalkoztatási eszköztár hangsúlyos eleme, az Út a munkához program sem tartozik a terület főáramába, a pályázati önerő biztosítása pedig egyre több vállalkozásnak jelent lehetetlen feladatot. A valódi fejlődés megindulásához rugalmasabb, kevésbé sematizált és bürokratikus támogatási rendszerekre lenne szükség.

A munkaadók nem emelnének semmit

Egyelőre nincs közös oldalálláspont az OÉT munkaadói oldalán, egyeztetés csak pénteken lesz - tudtuk meg Tokár Istvántól, a munkaadói oldal szóvivőjétől, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnökétől. Egy-két dolog azért már körvonalazódik: például már biztosra vehető, hogy a korábbi évekhez képest rugalmatlanabb lesz a jövő évi béremelési tárgyalás.

A munkaadók nagyjából nullaszázalékos béremelési javaslattal indulnak a tárgyalásoknak, kérdés, mennyire hajlandók ettől eltérni. Az oldal arra számít, hogy a szakszervezetek megpróbálják "visszaszerezni" pozíciójukat - az utóbbi OÉT-vitákban ugyanis kevéssé tudták érvényesíteni akaratukat -, vagyis amíg lehet, ragaszkodnak az álláspontjukhoz. Ugyanez a merevség azonban az idén a munkaadókat is jellemezni fogja, a korábbi évekkel ellentétben, amikor egyértelműen a megegyezésre törekedtek, és azt sem tekintik majd különösebb problémának, ha az idén nem sikerül megállapodni - szögezte le Tokár.


Azt nem tudta megmondani az elnök, hogy a minimálbéren kívül milyen egyéb ügyeket kíván megvitatni az oldal - jelenleg a költségvetés tárgyalásánál tartanak. Egy-két dolog azonban már körvonalazódik. Ezek közé tartozik például a jövőre bevezetendő rendszer, amely a dupla minimálbér helyett a tevékenységi körök piaci értéke alapján állapítaná meg az egyes munkakörök díjazását. Ez azt jelenti, hogy a minimálbérhez, illetve duplájához képest fölfelé és lefelé is el lehetne térni. A lefelé eltérés különösen az elmaradottabb térségekben lehet indokolt, ahol a vállalkozások képtelenek kitermelni a minimálbér költségeit. Hasonlóképpen bizonyos munkakörökben is indokolt lehet a minimálbérnél alacsonyabb összeg megállapítása, ilyen a mezőgazdasági bérmunka és a textiliparban végzett munka. Tokár szerint nem az elképzeléssel van a probléma, hanem a konkrét szabályozással - vagyis annak hiányával. Az eredeti törvényjavaslatban ugyanis szerepelt egy kitétel, amely szerint a piaci viszonyoknak megfelelő kereseteket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által vezetett lista alapján kell figyelembe venni. Az adótörvények vitájában azonban az OÉT oldalai is bírálták az ÁFSZ listáját, végül ki is került a szövegből. Így viszont nem kaptak mankót a munkaadók a bérek megállapításához. Most senki sem tudja, hogy ki fogja elbírálni a meghatározott béreket - mondta az elnök, aki szerint a semminél még az ÁFSZ listája is jobb lenne.

QP | Quality Placement