Elemzők szerint a vártnál kedvezőtlenebb csökkenés annak köszönhető, hogy nem volt olyan szektor, ahol teljesen érvényesült volna az áfamérséklés hatása. Az ING Bank 2,2 százalékos mértékű inflációt várt. Barcza György, az ING Bank elemzője elmondta: minden szektorban elmaradt az árcsökkenés - a szolgáltatásoknál a legkevésbé, míg az ipari cikkeknél nagyobb mértékben. Bár a hipermarketek, a nagyobb bevásárlóközpontok többsége érvényesítette az áfacsökkentést, a kiskereskedők egyöntetűen lenyelték a mérséklést. A maginfláció ugyanakkor jóval magasabb lett a várakozásoknál, ám még így is minden idők legalacsonyabb értékét jelenti. Az ING mínusz 0,4 százalékot várt, ehhez képest plusz 0,5 százalékos volt az idei első hónapban a decemberi 1,2 százalék után. A havi drágulás 0,1 százalékot tett ki a decemberi stagnálást követően.

Rémisztő, hogy az adóváltozások nélkül számított 12 hónapra visszatekintő infláció 4 százalékos volt januárban - mondta a Központi Statisztikai Hivatal mai inflációs adatközlése kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az élelmiszerárak vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek. különösen az idényára termékek körében bekövetkezett közel 32 százalékos áremelés volt meglepő. Ugyancsak felfelé húzta az inflációt szolgáltatások drágulása. Ez azzal magyarázható, hogy januárban még javarészt a decemberi (esetleg novemberi számlákat) fizettük, s így ezeknél nem hagyott nyomot a hatósági áremelkedések elmaradása. A szakértő szerint e tekintetben még van tartalék, vagyis a következő hónapokban - februárban és márciusban - a szolgáltatások árváltozása kedvezően befolyásolja majd az inflációt. Jókora lökést adott az áraknak a jövedéki adó emelése, az érintett termékeknél (szeszes italok, dohányáruk) drágulás ment végbe. Az élelmiszerárak jelentős emelkedése ellentmond azoknak a véleményeknek, amelyek szerint a prognosztizáltnál magasabb infláció csak azzal magyarázható, hogy a kereskedők nem építették be áraikba az 5 százalékpontos áfacsökkentést. Az élelmiszerek ugyanis a középső áfakulcsba tartoznak, tehát azoknál semmiféle hatás nem jelentkezett. Összességében tehát nem csak a kereskedők "extraprofit-éhségével" magyarázható a vártnál magasabb a januári infláció, hanem számos más hatás is rossz hatással volt a januári "árfolyamatokra". Suppan ugyanakkor jelezte, hogy vannak olyan területek az országban, ahol a multinacionális láncok nincsenek vagy mérsékelten vannak jelen. Emiatt az ott működő boltok nincsenek rákényszerítve a versenyre, így nem muszáj alkalmazniuk az áfavágásból adódó árcsökkentést. Kérdés, hogy ezt meddig lehet csinálni, elképzelhető, hogy ezekre a területekre is elér a piaci verseny, ezáltal csökkenni fognak az árak, ám az sem kizárt, hogy lesznek, akik megtarthatják a "plusz pénzt".

Suppan hangsúlyozta, a januári adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a jövőben viszont tisztulni fog a kép, a különböző folyamatok - így például az áfacsökkentések - hatása alapján a februári és márciusi adatból már pontosabban meg lehet majd határozni az infláció jövőbeni alakulását.