Az üzemanyagok és élelmiszerek húzták fel az éves mutatót. A benzin- és a gázolaj átlagára legutóbb négy évvel ezelőtt volt hasonlóan magas, 400 forint feletti szinten - kommentálta a KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezetője.

Az élelmiszerek ára is egyre nagyobb tempóban emelkedik. Júniusban még éves szinten 3,4, júliusban 3,6, augusztusban 4,1 százalékkal drágultak, szeptemberben viszont már 4,6 százalékkal. A szolgáltatásoknál mérsékeltebb, de szintén gyorsuló drágulás látható: júliusban éves összevetésben 1,6, augusztusban 1,7 százalékkal nőtt az áruk, szeptemberben pedig 1,8 százalékkal.

Kapcsolódó

Az inflációs trendeket legpontosabban mutató éves maginfláció szeptemberben 2,4 százalékos volt, ami gyorsulást jelent az előző hónapban mért 2,2 százalékos szinthez képest. Ezzel még nem mondhatjuk, hogy megkezdődött volna a maginfláció tartós gyorsulása, de mivel a bérek mellett az alapanyagok, az energia ára is emelkedik, így a költségek is növekednek, ezért ez a kockázat erősödött. Ráadásul a gyorsuló infláció miatt fokozódik a magasabb inflációs várakozások veszélye - fogalmazott a szakértő, aki szerint az év hátralévő hónapjaiban továbbra is bőven 3 százalék felett lehet az éves inflációs mutató, sőt következő 6-9 hónapos időtávon átmenetileg akár megközelítheti a 4 százalékos szintet is. Németh szerint idén az éves átlagos infláció elérheti a 3 százalékot, 2019-ben pedig várhatóan meg is haladja azt.

A még mindig mérsékelt maginfláció egyben azt is jelenti, hogy az MNB-től továbbra sem várhatunk érdemi változást a monetáris politikában, hiszen az még mindig alulmúlja a jegybank 3 százalékos célértékét - mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.

Véleménye szerint amennyiben az olajárak tovább folytatják az emelkedést, úgy könnyen lehet, hogy az év végéig már nem látunk 3,5 százalék alatti inflációs mutatót, amennyiben azonban a jelenlegi szint körül mégis stabilizálódna, a bázishatások miatt az infláció az év végére 3,3 százalék közelébe mérséklődhetne. Összességében idén 2,8 százalékos átlagos inflációval kalkulál, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az átlagos drágulás mértéke.

Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetőek, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek havi alapos is mérhető kisebb drágulása - állapította meg Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. Mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra várható, ezért további infláció növelő hatást nem vár, sőt némileg visszarendeződhetnek az árak.

A következő hónapokban azonban az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt egyre kisebb lesz az üzemanyagok inflációt befolyásoló hatása, ez az év végére visszahúzhatja az inflációt a 3 százalékos cél alá. Az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Majd 2019 elején ismét 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban az üzemanyagok a 2018 közepén látott magas bázisa miatt 2019 közepére megint 3 százalék alá kerülhet, éves átlagban 2,9 százalékos inflációra számít jövőre a szakértő.

Októberben még magas szinten marad az infláció, majd november-decemberben visszalassulhat a 3 százalék közelébe a bázishatás miatt - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. A maginflációs indexben lassú emelkedést hozhat a gyengébb forint, az emelkedő bérszint és az erős belső kereslet. Mivel a 2018-as átlagos infláció várhatóan magasabb lesz a korábban vártnál, jövőre már további látványos gyorsulás nem valószínű. Éves átlagban így 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció, az idén várható 2,9 százalék után.

Idén szeptember sorozatban a negyedik hónap volt, amikor 3 százalék fölötti év/éves inflációs adatot mért a KSH, s a harmadik negyedéves átlag 3,5 százalék lett, szemben a 2 százalékos első negyedévessel. A szeptemberi érték azonban még mindig a Magyar nemzeti Bank középtávú inflációs célsávján belül található (három plusz-mínusz egy százalékpont) - tette hozzá Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője.

A prognoszta részben az olajáremelkedés jelentős szerepe, részben a szeptemberben az MNB által hozott döntések (a monetáris "normalizációs" folyamat kezdete) miatt rövid távon csak akkor számít további jegybanki reakcióra, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat. Az MNB továbbra is 2019 közepére teszi az inflációs cél fenntartható szerkezetben való elérését. Jövőre az ECB monetáris politikája (és annak piaci hatása) is tovább szűkítheti a hazai monetáris mozgásteret.

Az adatközlést követően a forint minimális ingadozást mutatott, az euró-forint keresztárfolyam a 325,50-es szint közelében ingadozott.

Fotó forrása: Mártonfai Dénes / Napi