Közép-Európa bizonyos értelemben megelőzte a világot az aktuális gazdaságpolitikai problémákban - mondta a G7 podcastjában Móricz Dániel,  HOLD Alapkezelő befektetési vezetője arról, milyen gazdasági helyzet vár az új kormányra. Itt még erőteljesebben jelentkeznek azok a problémák, amelyek a fejlett világban lehet, hogy csak kicsit később fognak. Magyarország ebben a tekintetben kiemelkedik még regionális szinten is, mert a koronavírus-válságot megelőző években itt volt a leglazább a monetáris és a költségvetési politika, ami nagyon nehéz helyzetet eredményez majd, ha a gazdaság lassulni kezd.

Az új kormány gazdaságpolitikai mozgásterét jelentősen meghatározza majd az energiapiaci helyzet, amely a háború miatt még kaotikusabb, mint korábban, pedig már akkor is nagy volt a felfordulás a világban. A költségvetést rövid távon az érinti a legnagyobb mértékben, hogy a földgáz világpiaci ára megnégyszereződött, és a lakossági energiaárak hatásági szabályozása miatt ez folyamatosan százmilliárdokban mérhető pluszterhet jelent.

Mindenképpen abba az irányba kell gondolkodni, hogy a jelenlegi rendszerhez képest egy célzottabb lakossági energiatámogatás jöjjön – mondta erről Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa, aki szerint éves szinten alsó hangon 400-600 milliárd forintos költségvetési tételről van szó, de lehet hallani elemzéseket 1000 milliárd forintról is. Felsmann szerint az új kormány másik nagy költségvetési kihívása a magasabb energiaárak miatti ipari versenyképesség romlása, illetve ipari szerkezetátalakulás kezelése lesz, ami szintén nagyon komoly költségvetési kihívásokat jelenthet.

Benne van a pakliban, hogy május-június környékén akár már két számjegyű is lehet az infláció – mondta Virovácz Péter az ING vezető elemzője, aki szerint reális, hogy a februári 8,3 százalékról a nyáron 10-11 százalékig nő majd az infláció. Szerinte alapjáraton két út van a költségvetés előtt. Az egyik, hogy az új realitást elfogadva a korábbinál magasabb államadósság-rátával és magasabb hiánnyal számolva átírják a költségvetést, ami a magyar államadósság leminősítését vonhatja maga után. A másik a költségvetés kiigazítása lenne az eredeti öt százalékos hiánycélt megtartva. Opció lehet a kiadási tételek közül bizonyos beruházások visszavágása, de ez nem biztos, hogy elég lenne. Így szóba kerülhet a rezsicsökkentés hatalmas költségvetési vonzata.