Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A tavalyi év elején még 7,9 százalék volt az infláció, novemberre ez az érték 22,5 százalékra emelkedett. Persze nem csak Magyarországot érte ez a teher, egész Európában nagyságrendileg 10 százalékos volt a pénzromlás üteme.

A legfontosabb az infláció elleni küzdelem volt, miközben az infláció „szisztematikusan épült fel” a koronavírus-járvány alatt-után, aztán a különböző kormányok likviditási segítséget szerettek volna nyújtani az egyes gazdasági szereplőknek, mígnem jött az infláció „háborús építőkockája” – mutatott rá az InfoRádió műsorában Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója kiemelte:

az infláció elleni küzdelem nem lesz rövid, a magyar vásárlókat pedig különösen terhelni fogja a pénzromlás üteme és mértéke is.

A legszembeötlőbb az élelmiszerárak növekedése az energiaárak növekedése mellett. Akik ebben az ágazatban dolgoznak, sietve rámutatnak, hogy az árnövekedésnek nagyon sok eleme van, például

  • nem elég versenyképes a hazai élelmiszer-gazdaság,
  • megemelkedtek a szállítási költségek,
  • sokat gyengült a forint 2022-ben,
  • a klímaváltozás hatására példátlan aszály volt az év derekán.

Azok, akik fogyasztói kosarában sok az élelmiszer, még a KSH által közöltnél is magasabb inflációval találkozhatnak – fejtette ki Pásztor Szabolcs.

Mindemellett a kormány hozzányúlt a rezsicsökkentés intézményéhez is, az energiaárak növekedése pedig így már beszűrődött a fogyasztói kosarakba, csökkentve a vásárlóerőt, a rezsi pedig az inflációs adatban is jelentkezett.

Noha a háború nem ért véget, a világpiacon az olaj és a gáz ára is mérséklődni látszik, Magyarország azonban nem mindenben követi a tendenciákat.

Jól látható, hogy a 2023-as évben az infláció tetőzik, és nem fikció, hogy az év végére egy számjegyű lesz az az árak emelkedése, mert

az áraknál több szektorban is megtorpanás figyelhető meg, a szállítás, a nyersanyag már nem drágul, és a kereslet is visszaesik, ha a vásárlók látják az árakat az üzletekben.

Ráadásul a jegybanki döntéseknek is van inflációcsökkentő hatásuk – sorolta Pásztor Szabolcs.

Addig azonban még 27 százalékig is emelkedhet az inflációs ütem szerinte, az igazi korrekció utána következik – tette hozzá a szakértő.