Az elmúlt egy évben az aktív munkavállalók háromnegyede vett igénybe szakorvosi vagy kórházi ellátást, illetve komolyabb kivizsgálást (MR, CT, Pet-CT, Cardio-CT). A megkérdezettek az iskolai ötös skálán 1,89-re értékelték a hazai egészségügy működését - mutatott rá az Unio legfrissebb felmérése.

A "kettes alá" önmagában is éles kritika, de ha a tendenciát nézzük, akkor az is kiderül, hogy sajnos az irány sem pozitív - mondta Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. A biztosító által 2008-ban elvégzett hasonló kutatás akkor még azt mutatta, hogy egy fél osztályzattal (2,33) jobb volt a megítélés, pedig már az sem az elégedettséget tükrözte - tette hozzá.

A legnagyobb probléma a színvonal

A legnagyobb problémát a szakorvosi ellátás színvonalának, működésének terén látják a megkérdezettek, 98 százalékuk szerint szükséges előrelépés ebben a tekintetben, ráadásul döntő többségük (85 százalék) szerint komoly változás, fejlődés kell. (A kutatásból az is kiderül, hogy szakorvoshoz egy év alatt egy ember átlagosan két-háromszor fordul.)

Az Union Biztosító szerint az emberek a legfőbb problémát a szakorvosi rendelésekkel kapcsolatban a várakozási idővel, a körülményekkel és az orvos-beteg kapcsolatban látják. A várakozási idő két dimenzióban is megjelenik. Egyrészt abban, hogy a jelentkező panaszaihoz képest hetekkel későbbre kap csak időpontot a beteg, másrészt abban, hogy a vizsgálat napján, a megbeszélt időponthoz képest is várni kell, átlagosan háromnegyed órát, amíg a szakorvosi rendelésre behívják a pácienst.

A körülményekkel kapcsolatos problémák terén a megkérdezettek a rendelők komfortosságában, illetve felszereltségében látnak hiányosságokat, amellyel kapcsolatban kétharmaduk fogalmazott meg kritikát.

A rossz kommunkációt kifogásolják a betegek

Az orvos-beteg kapcsolatot érintően a fő kritikák a szakorvosok beteggel való kapcsolatára, illetve világos kommunikációjának hiányára vonatkoznak. Ráadásul ezek a problémák rávetülnek a páciensek azon véleményére, amelyet az ellátás szakmai színvonaláról alkotnak, pedig egy átlagember valószínűleg nem is tudja reálisan megítélni az orvos szakmaiságát az ellátás során - jegyzik meg a kutatás készítői.

Az Union szerint a fenti kritikák egyértelműen az állami ellátás színvonalával kapcsolatosan fogalmazódtak meg. A megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy állami/körzeti/önkormányzati szakrendelőben dolgozó szakorvoshoz szokott fordulni, 63 százalék kizárólag ilyen rendelésen volt, 37 százalék veszi igénybe magán szakorvosok rendeléseit is, ezen belül csupán 5 százalék az, aki kizárólag magán szakrendelésre megy, ha szükséges.

Százezret ér az egészség?

Egy másik kutatás hasonló témában szintén az Union kutatásának eredményére erősít rá. A Cofidis Hitel Monitor felmérése is arra mutatott ár, hogy az emberek nagy többsége csak akkor megy orvoshoz, ha már nagy baj van, ám, ha el is megy, ott is csak rossz tapasztalatokat gyűjt. A Cofidis Hitel Monitor kutatásából kiderült: a lakosság 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalékuk hajlandó áldozni is ezért.

A Cofidis szerint a 18-69 éves hazai lakosság megközelítőleg 100 ezer forintot fordít az egészségének megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra éves szinten összesen. Még ennél az átlagnál is többet költenek az idősebbek (50-69 éves korosztály), a felsőfokú végzettségűek, a fővárosiak és az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők.

Talán a kevéssé egészségtudatos életnek köszönhető, hogy a legtöbbet nem a megelőzésre, hanem már a kezelésre, vagyis gyógyszerekre költünk - jegyzi meg a Cofidis -, ebből az összegből ugyanis évente 54 ezer forintot tesznek ki a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, 19 ezer forintot a különböző egészség megőrzésére szolgáló eszközök és 35 ezer forintot a kezelések, egészségügyi szolgáltatások.

A többség nem engedheti meg magának a fizetős ellátást

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett 18-69 éves felnőttek kétharmada csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét egészségügyi panasza van. Alapvetően ugyanis elégedetlenek az emberek az állami egészségügyi rendszerrel, háromnegyedük ért egyet azzal, hogy állami egészségügyi ellátás egyre romlik. A többség viszont saját bevallása szerint nem teheti meg a fizetős, magán egészségügyi ellátás igénybevételét: 59 százalék ugyan szívesebben választaná azt, de úgy érzi, anyagi feltételei ehhez nem adottak. A válaszolók 56 százaléka érzi úgy, hogy a színvonalas ellátásért fizetni kell, ugyanakkor csak 36 százalék hajlandó áldozni is ezért.

Mégis az elmúlt egy évben a 18-69 éves lakosság 41 százaléka vett igénybe valamilyen fizetős egészségügyi szolgáltatást. Ezek közül a fogászat (74 százalék) és a nőgyógyászat (79 százalék) esetén a legmagasabb a magán rendelők/intézetek részesedése.

Akár hitelből is

A Cofidis elmzése ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai lakosság mindössze harmada (36 százaléka) tud arról, hogy bizonyos egészségügyi eszközök vásárlása esetén lehetőség van részletfizetésre is. Pedig az emberek közel harmadát ösztönözné a részletfizetési lehetőség arra, hogy inkább magánorvosi ellátást válasszon az állami helyett. Leginkább a 40-49 évesek lennének fogékonyak egy ilyen lehetőségre. A felmérés szeirnt az egészségügyi kezelés finanszírozását/egészségügyi eszköz megvásárlását lehetővé tevő hitel iránt is magas (lenne) a kereslet: 37 százalék tartja valószínűnek azt, hogy igényelne ilyen hitelt, 4 százalék pedig biztos benne, hogy folyamodna ilyen hitelhez.