Nemrégiben jelentette be a magyar kormány, hogy a helyreállítási pénzek megszerzése érdekében nemcsak a korrupcióellenes munkacsoportot éleszti fel hamvaiból, hanem egy közbeszerzési integritási hatóságot is létrehoz. Az új antikorrupciós intézmény munkája november 19-én indulna el, és a kormány szándékai szerint a közpénzek tiszta felhasználásáért, a csalások és összeférhetetlenségi ügyek ellenőrzéséért felelne az EU-s projektek esetében. 

A hatóság függetlenségét pedig úgy szeretnék garantálni, hogy egy „nemzetközileg elismert személyekből álló testület” nyílt pályázaton választaná ki, pontosan kik vezetnék a közbeszerzések tiszta felhasználásáért felelős intézményt.

Lapunk korrupcióellenes és közpénzfigyelő szervezeteket kérdezett arról, hogyan értékelik az Integritási Hatóság várható működését és hatásköreit, valamint mekkora esélyt látnak arra, hogy az intézmény bármilyen kormányzati és más politikai befolyásolástól mentesen fogja ellátni feladatait. 

Megérkeztek az EB-nek ígért javaslatok

Pénteken be is nyújtották a parlamentnek azt az intézkedéscsomagot, amely részleteket árult el az Integritás Hatóság működéséről: a friss törvény szerint a hatóság hivatalából vagy bárkinek a panaszára fellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében csalást, összeférhetetlenséget, korrupciót és egyéb szabálytalanságot állapít meg. A kormány tervei szerint a hatóság megelőzi, illetve orvosolja az olyan szabálysértéseket, melyek súlyosan veszélyeztetik az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, vagy az EU pénzügyi érdekeit.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat, éves elemző integritásjelentést készít, ajánlásokat ad ki és felhívására a hazai szerveknek eljárást kell indítaniuk. Súlyos jogsértés gyanúja esetén javasolhatja a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, melyről értesíteni kell az Európai Csalás Elleni HIvatalt (OLAF) és az Európai Ügyészséget is, bár ez utóbbinak Magyarország nem tagja. 

Több az ok a kétkedésre, mint az örömre

A terület szakértői és a civil szervezetek viszont már a javaslatfoszlányok megjelenésekor sem láttak kellő garanciákat arra, hogy a kormány az EU-s pénzcsapok megnyitása után is tűzzel-vassal üldözné a korrupciót. A korrupcióellenes szervezetek szerint nem egyetlen új hatóság fogja felszámolni a rendszerszintű ügyeskedéseket, azonban arra látnak esélyt, hogy néhány téren akár jó irányba is indulhat a visszaélésekkel szembeni fellépés.

A hamarosan felálló Integritás Hatóság sem fog tudni csodát tenni, de jó és elkötelezett vezetőkkel, valamint felkészült személyi állománnyal többet tehet, mint amennyit állami szervek az elmúlt évben bármikor is tettek a korrupció ellen

– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Napi.hu-nak. Véleménye szerint bár most gondosabban jártak el, mint a nyár eleji büntetőeljárási módosításoknál, növelte volna a teljes jogalkotási folyamat iránti bizalmat, ha a kormány a tervezetek parlamenti benyújtását megelőzően egyeztetett volna, ahogyan azt a vonatkozó törvények értelmében tennie kellene. 

Ígéretesnek tűnik az Integritás Hatóság, valószínűleg a hatásköreit, eljárásának szabályait illetően jól lőtte be a kereteket a kormány, első olvasásra legalábbis nem látni rajta durva vagy koncepcionális hibát. Kérdés azonban, megkapja-e majd a jogot arra, hogy az ügyész mulasztása esetén a bírósághoz forduljon, ez ugyanis most még nem derül ki a törvényből – fogalmazott Ligeti. 

Ugyanakkor a TI optimizmusa mérsékelt, inkább bizakodó várakozásnak: nem utasítják el élből azt a lehetőséget, hogy akár jó irányba is indulhat néhány terén a visszaélésekkel szembeni fellépés, de nem feltételezik, hogy egyetlen új hatóság megtöri a rendszerszintű korrupciót Magyarországon. 

Nincsen szó a jogállamiság teljes helyreállításáról, és a büntetlenül maradt visszaélések kivizsgálása sincsen napirenden

– állapította meg a szakértő. Úgy látja, a módosításoknak akkor van értelme, ha a magyar kormány tényleg komolyan gondolja a korrupció elleni fellépést. Az pedig okkal remélhető, hogy a korrupció egyes kirívóan durva formái és esetei ellen az eddigieknél hatékonyabban fog küzdeni az állam. 

Létrejöhet egy valóban független hatóság

Fontos leszögezni, hogy a meglévő magyar közjogi intézményrendszer is alkalmas lenne az EU-s források védelmére és a korrupcióval szembeni fellépésre, ha az ezzel megbízott intézmények elfogulatlanul működnének. A most benyújtott javaslat annak a beismerése, hogy ezek a meglévő intézmények (ügyészség, Gazdasági Versenyhivatal, Közbeszerzési Hatóság) nem működnek megfelelően. Az új szabályok ráadásul csak az uniós pénzek felhasználása esetén alkalmazandók, a hazai forrásokkal való visszaélések az eddigi rendszer keretein belül folyhatnak tovább – fogalmazott lapunk kérdésére a K-Monitor közpénzfigyelő civil szervezet.

Jóval komolyabbak a most tett javaslatok, és bár az új hatóságnak rohamtempóban kell felállnia, valóban komplex hatáskörei lesznek.

Fontosnak gondolják, hogy az intézmény felléphet közigazgatási bíróság előtt, ha az állami szervek nem lépnek időben az uniós pénzek védelme érdekében. Szintén pozitív fejleményként értékelik, hogy visszaélés gyanúja esetén elrendelheti a közbeszerzési eljárás legfeljebb 2 hónapra történő felfüggesztését. 

Ugyan a kormány továbbra is elzárkózik az Európai Ügyészséghez csatlakozástól, úgy tűnik, hogy tett egy apró lépést az uniós hatáskörök erősítése felé, hiszen a Hatóság köteles bejelenteni az észlelt visszaéléseket – többek között – az OLAF, illetve az uniós ügyészségnek.

Bár a hatóság feladatkörébe tartozik a nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzése, egyelőre nincs szabály arra nézve, hogy ez pontosan mit jelent.

– mondta Molnár Noémi, a K-Monitor munkatársa. Mivel álláspontjuk szerint a kabinet idén nyáron teljesen kiüresítette az országgyűlési képviselőkre és politikai vezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt, kíváncsian várják, hogy milyen változást hoznak az új szabályok . 

A szervezet szerint továbbra is hiányzik a nem kormányzati (antikorrupciós, átláthatóságért küzdő) szervezetek közérdekű igényérvényesítői státuszának rendezése: a civilek legfeljebb magánszemélyként tehetnek panaszokat, ha az ügyészség passzív marad egy visszaélési ügyben. Az eljárás viszont költséges, és számos akadályt rejt a magánszemélyként fellépők számára. 

A Napi.hu arra is kíváncsi volt, mekkora esélyt látnak arra a szervezetek, hogy az új intézmény bármilyen kormányzati és más politikai befolyásolástól mentesen fogja ellátni feladatait.

A törvényjavaslat két módon próbálja a befolyásmentességet garantálni, egyrészről a szervezeti keretek kialakítása, másrészről az intézmény működésének nyilvánossága révén. 

A vonatkozó szabályok megfelelő alapot adhatnak a szakmailag elkötelezett emberek kiválasztására

– véli Molnár Noémi. Ugyanakkor hozzáteszi: a jelenlegi közjogi rendszer is alkalmas lett volna a független működésre, ha a döntéshozók társadalmi egyeztetést követően, politikai kompromisszumra törekedve látnák el feladataikat.  

Jó az irány, de kicsit elkéstek vele

A pénteki intézkedéscsomag egyébként két további elemet is tartalmaz, ezek kiemelt figyelmet kaphatnak a következő időszakban:

  • Régóta bírálták a kormányt amiatt, hogy aránytalan eljárási költségekkel nehezíti meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, vagy ha ki is adja azokat, sokszor átláthatatlan formában teszi. Most lazítanak az információszabadságról szóló törvényen, pontosabban a közérdekű adatigénylések szabályain a veszélyhelyzet ideje alatt – ezentúl nem lehet a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit kiszámlázni az adatkérőnek, valamint megszűnik extrém hosszú, 90 napos kiadási határidő is. 
  • A kormány létrehoz egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, ami a Területfejlesztési Minisztérium, vagyis Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter alatt működve ellenőrzi az uniós források elköltését.

A K-Monitor munkatársa szerint az Orbán-kormánynak a közérdekű adatigénylésekre vonatkozó módosítást már sokkal hamarabb meg kellett volna tennie: a munkaerő-ráfordítás „kiszámlázása” az adatigénylőnek a Tromsoi egyezménybe ütközött, így most csak a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségének tesz eleget. 

A veszélyhelyzeti szabályok a közérdekű adatok területén mindig is problémásak voltak, hiszen éppen a koronavírus-járvány alatt lett volna különösen fontos, hogy az emberek gyorsan jussanak hiteles információkhoz az állami szervektől. A szabályok közeledő kivezetése így tehát üdvözlendő

– állapította meg Molnár Noémi.

Azt nem látják, hogy a javaslatok miként változtatnának azon a tényen, hogy számos adatgazda tapasztalatuk szerint szándékosan, különféle kifogásokkal (például döntés-előkészítő anyagokra való visszaélésszerű hivatkozás) nem tesz eleget adatigényléseknek, így csak a hosszas bírósági utat követően válnak nyilvánossá a közérdekű adatok.

A TI jogi igazgatója szerint is fontos lépés, hogy az információszabadság-törvény igazán jogkorlátozó előírásai – mint az adatigénylések teljesítésével összefüggő munkaerő költségek előzetes megfizetése – kikerülnek, valamint azt is támogatják, ha végre megszűnik a „szintén súlyosan jogtipró” veszélyhelyzeti határidő-hosszabbítás. 

Ez azonban sajnos még együttesen is kevés lesz az információszabadság kultúrájának a megerősítéséhez, hiszen számos más fondorlatos módon akadályozzák az állami szervek a közérdekű adatok megismerhetőségét

– állítja Ligeti Miklós. Majd példaként említette a kormány múlt hétfőn kiadott rendeletét, melyben az operatív törzs működéséhez kötődő adatokat 10 évre titkosították. 

A Navracsics-féle új, Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság esetében is rengeteg a kérdés, hiszen a pénteki dokumentum nem rendezi az intézmény hatásköreit és feladatait, ezért egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mi lesz a szerepe.

Korrupcióellenes Munkacsoportot is létrehoznak

A kormány korrupcióellenes iparkodásainak másik eleme egy ajánlásokat, éves jelentéseket kidolgozó és döntés-előkészítő munkacsoport felállítása, mely testület vezetője az Integritási Hatóság elnöke is lesz. A pénteki törvénycsomag szerint a 21 fős csoportban egyenlő arányban fognak részt venni állami és államtól független tagok, viszont a civilek már a munkacsoport ötletének emlegetése óta amiatt aggódnak, hogy kormányközeli fiókszervezetekkel fogják kitömni a testületet „ellenpólus” gyanánt.

A munkacsoportba történő jelentkezés előtt a K-Monitor még kivárja, hogy valóban befolyásmentesen fog-e működni a gyorsan összerakott intézményrendszer, és megvannak-e a szakmai garanciái az érdemi munkának. A Transparency sem zárkózik el a részvételtől, de hasonló feltételekhez kötik az együttműködést; egyelőre felkérést nem kaptak. 

Horizonton a pénzcsapok elzárása, de időt is adtak a kormánynak

Szeptember 18-án, vasárnap döntött az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás folytatásáról Magyarországgal szemben, melynek következő állomása az, hogy az ügyet a tagállami kormányfőkből álló Európai Tanács elé viszik. A szakminiszteri szavazáson eldőlhet, hogy az Orbán-kormány hozzájut-e az uniós forrásokhoz, vagy az Európai Bizottság javaslata érvényesül, miszerint Magyarországot 3000 milliárd forint megvonásával kellene sújtani az EU pénzügyi érdekeinek megsértése miatt. 

Magyarország még több EU-s forrást bukhat

Nemrégiben lapunknak brüsszeli diplomaták jelezték, habár a mostani bizottsági javaslat az összes magyar uniós költségvetési forrás alig 20 százalékára vonatkozik, még kétszer ennyi pénz sorsa forog kockán: nem csak a 3000 milliárdos támogatás veszhet oda, de a helyreállítási alap további forrásai, valamint a kedvezményes uniós hitel lehívása is veszélybe kerülhet.

Ahogy arról korábban írtunk, több fronton is harcok zajlanak az Európai Bizottság és a magyar kormány között, jelenleg a következő három ügy kap kiemelt figyelmet:

  • még nem írták alá a felek a partnerségi megállapodást, mely a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének forrásait érinti,
  • a koronavírus-járvány utáni gazdasági károk enyhítésére szolgáló Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) forrásairól sincs megegyezés, egyelőre nem fogadták el a magyar terveket,
  • valamint külön formában zajlik a már említett jogállamisági eljárás is.

Az Európai Tanács szavazásáig azonban a kormány kapott egy „pilot” időszakot, vagyis két hónap haladékot arra, hogy teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban azt hangoztatta, hogy nemcsak a vállalásai komolyak a kormánynak, hanem a végrehajtás is az lesz. Az biztos, hogy a következő időszak perdöntő lehet: jelen állás szerint az Orbán-kormánynak legkésőbb november 19-ig kell megfelelnie az uniós elvárásoknak, hogy megérkezzenek a források.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.