A Pénzügyminisztérium (PM) által újonnan bejelentett tervek az iparűzési adóztatásban jelentős és fájdalmas kieséseket jelentenének a települési önkormányzatoknak.

Mint az a Niveus Consulting Group tanácsadó cég összesítéséből kiderül, tavaly 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek. Ehhez képest társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forinthoz jutott az állam, vagyis az iparűzési adó háromszor akkora tétel már, mint a társasági adó. Ennek oka egyrészt a társasági adó mértékének folyamatos csökkenése, másrészt az eltérő számítási mód.

Kapcsolódó

A tervek szerint az értékcsökkenési leírás is adóalap-csökkentő tétel lenne, illetve a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét is el lehetne ismerni az adóalapban - idézi a tárca elképzelését az mfor.hu. Valamint a tárgyév decemberéről a következő év májusára kerülne át a feltöltési kötelezettség, vagyis a ténylegesen fizetendő adó teljesítése. Utóbbi átmeneti likviditási nehézséget okoz az önkormányzatoknak, az első két tétel viszont tényleges bevételkiesést fog okozni. Ennek mértékét a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elnöke 10-15 százalékra becsülte, a részletek ismerete hiányában.

Érvágás az önkormányzatoknak

A változtatások akár tízszázalékos bevételkiesést is jelenthetnek, Budapest például évente 37-38 milliárdot bukna - írja a Népszava. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos átmeneti kieséssel járna az önkormányzatok számára.

Idén a fővárosban összesen 321 milliárd forintnyi helyi iparűzési adóbevételre számítanak, vagyis a főváros esetében a bevételek tartósan bő 10 százalékkal csökkennének. Az eltérő cégsűrűség és -szerkezet miatt országos szinten ennél kisebb mértékű lehet az adókiesés, ám 2021-ben az egyszeri hatás miatt ennek a duplája lenne a bevételcsökkenés. A városháza számaiból kiderül, hogy a nagyvárosok, vagyis több millió ember járna rosszul a Pénzügyminisztérium javaslatával, miközben abból a multik profitálnának - nyilatkozta a Népszavának Karácsony Gergely főpolgármester.

A tervezetet Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülését követően ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter, a testületnek több jelentős cég vezetője is tagja, amelyek nyilván haszonélvezői lennének az adócsökkentésnek. A Niveus számításai szerint azzal, hogy az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor - figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel - tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre.

A tanácsadó cég szerint a változások hatása viszont az is, hogy a nagyfoglalkoztató cégek még nagyobb versenyhátrányba kerülnek iparűzési adó szempontból is. Elgondolkodtató, hogy miért nincsen még csak tervben sem az értékcsökkenés mellett a munkaerőköltség elszámolhatósága is, amikor egyébként is hatalmas a munkavállalói oldalról nyomás a cégeken - áll a vállalat elemzésében.

Budapest főpolgármestere szerint nehéz a javaslatban nem észrevenni a politikai szándékot, ami káros és igazságtalan. Ilyen javaslatot az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül nem fogadhat el a kormány, erre Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett - mondta Karácsony a Népszavának.