Az EP szakbizottsága az egyes tagállamok koronavírus elleni intézkedéseinek a jogállamiságra, demokráciára és az emberi jogokra gyakorolt hatásait vizsgálta, különös tekintettel a magyar helyzetre.

Az ülésen az uniós biztos elmondta, minden rendkívüli intézkedésnek határt kell szabni. A magyar esetben a jogszabály hatályának határideje nem egyértelmű. Aggodalomra ad okot, hogy annak meghatározása a magyar kormány kezében van. Aggodalomra okot adónak nevezte azt is, hogy a magyar szabályozás meghatározatlanul széles hatásköröket biztosít alkalmazójának. Továbbá nem határoz egyértelműen a járvánnyal összefüggő álhírek terjesztőinek büntethetőségét, és a szigorú szankciókat illetően.

QP | Quality Placement

Az uniós biztos szerint a meghozott intézkedéseknek nem szabad sérteniük az alapvető jogokat és értékeket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Akkor sem, ha az álhírek terjedésének szabnának gátat. Minden körülmények között biztosítani kell a média szabadságát és függetlenségét, valamint elegendő teret kell hagyni a civil szervezetek számára a társadalom tájékoztatása, valamint a kormány tevékenységének ellenőrzése érdekében.

Az Európai Bizottság nem csak a jogszabályok uniós joghoz való viszonyát vizsgálja, hanem azt is, hogy azok alkalmazása milyen rövid és hosszútávú hatásokkal jár. A folyamatos vizsgálatok mindaddig zajlanak, ameddig a rendkívüli intézkedések érvényben vannak. Az uniós bizottság lépéseket fog tenni, akár kötelezettségszegési eljárást is indít, vagy szorgalmazhatja az uniós támogatások kifizetésének korlátozását is, ha az uniós jog, az alapvető értékek, vagy a jogállamiság csorbát szenvednek - húzta alá az uniós biztos.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő online felszólalásában többek között arról beszélt, hogy szerinte a magyar intézkedések teljesen megfelelnek az alkotmányos követelményeknek, ugyanakkor az európai intézmények folyamatosan kettős mércét alkalmaznak. Számtalan olyan ország van, ahol a kormány azonos vagy akár erősebb jogosítványokkal rendelkezik összehasonlítva a magyar kormánnyal, például Olaszországban, Szlovákiában és Észtországban kizárólag a kormány dönt a különleges jogrend elrendeléséről vagy fenntartásáról, míg Magyarországon az Országgyűlés bármikor véget vethet a veszélyhelyzetnek - véli Hidvégi.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője online felszólalásában azt mondta, a magyar intézkedések célja nem a koronavírus járvány leküzdése, hanem Orbán Viktor kormányfő politikai hatalmának erősítése. A magyar jogszabályok szavai szerint a várthoz képest rosszabb hatással jártak, amelynek vége nem látható. Az európai demokraták a szavak helyett cselekedet várnak - zárta az MTI szerint felszólalását a képviselő.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője online felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály a rendkívüli hatalom felé vezető lépést jelenti, valamint a jogállamiságot és az alkotmányosságot veszélyezteti. Határozott fellépésre szólította fel az Európai Bizottságot, szava szerint ugyanis a vizsgálatok nem elégségesek, cselekvésre van szükség a jogállamiság és az európai demokrácia védelme érdekében.