A kabinet - áprilisban felülvizsgálandó - 0,9 százalékos GDP-növekedési prognózisával szemben a Bizottság gyakorlatilag stagnálásra, egészen pontosan a GDP további mérsékelt visszaesésére számít, amit 2014-ben 1 százalék feletti növekedés követhet, a nettó export gyorsulásával összefüggésben, bár némileg a belső fogyasztás is hozzájárulhat a bővüléshez. A magánberuházások viszont továbbra is mínuszban maradhatnak, a vállalati hitelezés szűkülésének köszönhetően. Másfelől viszont az állami beruházásokat az uniós pénzek beáramlása növelheti.

Az EU gazdaságára vonatkozó téli előrejelzésről itt olvashat részletesen.

Kapcsolódó

A 2013-as államháztartási hiányt 3,4 százalékra prognosztizálja Brüsszel, ami meghaladja mind a kormány 2,7 százalékos célját, mind az őszi előrejelzésben szereplő 2,9 százalékos értéket.

Megjegyzendő, hogy a jelentés borús képet fest ugyan a hiánykilátásokról, de arról, hogy Magyarország kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárás alól, Brüsszel májusi jelentése ad majd iránymutatást, az Ecofin pedig nyáron hozza meg döntését, ráadásul Olli Rehn szavai is biztatóan hangzanak - lásd a keretes írást. A forint mindenesetre némi gyengüléssel reagált.

Mi is kikerülhetünk az edp alól

Olli Rehn Magyarországgal kapcsolatban megerősítette: a költségvetési hiány 3 százaléka alatt maradt 2012-ben, de 2013-14-ben meghaladja a 3 százalékot. Hozzátette: a magyar hatóságok vállalták azt, hogy olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel 3 százalék alatt tartják a hiányt - ezek strukturális intézkedések lesznek és a konvergenciajelentésben szerepelnek majd.

Rehn szavai szerint Magyarország egyike annak az ígéretes féltucat országnak, amelyek tavasszal kikerülhetnek az edp alól, de a hiány szintje 2013-14-ben is meghaladhatja a 3 százalékot.

Rehn ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a téli előrejelzésben szereplő 3,4 százalékos hiányadat ugyan megemelt érték a korábbi előrejelzésben szereplő 2,9 százalékkal szemben, de a magyar kormány ígéretet tett a hiány leszorítására. A bizottság értékeli a magyar kormány erőfeszítéseit - hangsúlyozta a biztos, de a mostani előrejelzésben még nem szerepel minden fiskális kiigazítás, amit a magyar kormány tett eddig. A bizottság ezeknek az intézkedéseknek egy részét még vizsgálja - mutatott rá a biztos.

A büdzsé helyzetével kapcsolatban az összes tagállamra vonatkozóan a pénzügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottság a költségvetési folyamatok mögöttes folyamataira, azaz a strukturális helyzetre nagy hangsúlyt fektet, ami azt is jelenti, hogy a határidőket is meg lehet hosszabbítani.

Visszatérve az áht-hiánykilátásokhoz, a növekedést főként a 2010-ben bevezetett átmeneti válságadók kivezetésével és más egyszeri tételek kiesésével magyarázzák, amelyek összesen a GDP 1 százalékának felelnek meg. A bevételcsökkentő hatással járó gazdaságélénkítő lépések a GDP több mint 0,5 százalékának megfelelő, a magasabb jövedelműeket érintő szja-csökkentés pedig bő negyed százalékos hatással jár. A hiányt olyan, önmagukban kisebb elemek is növelik együttesen a GDP mintegy háromnegyed százalékával, mint a közmunka kiterjesztése, a felsőoktatásnak szánt keret emelése, vagy a tervezettnél alacsonyabb infláció fiskális hatása.

A deficitnövelő elemeket várhatóan részben ellensúlyozzák a korábbi konvergenciaprogramokban felvázolt megtakarítási lépések, bár ezek megvalósítása egyes területeken elmarad az eredeti tervektől. A 2012 őszén bejelentett kiigazító lépések - főként adóemelések - a deficitet a GDP mintegy 1 és negyed százalékával mérsékelhetik.

A 2014-es deficitprognózis szokás szerint azon a feltételezésen alapul, hogy nem változik a gazdaságpolitika. A pedagógusok tervezett béremelése, a jegybank várható tőkeszükséglete és a növekvő kamatkiadások várhatóan ellensúlyozzák majd a gazdaság talpraállásából és bizonyos reformintézkedésekből (például e-útdíj) származó bevételi többletet.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a strukturális államháztartási hiány újra növekedésnek indulhat az idén és jövőre, mégpedig rendre a GDP 0,25 és 0,5 százalékával. Az államadósság ennek megfelelően csak fokozatosan csökkenhet, a 2012-es 78,6 százalékról 77,7 százalékra 2014-ben.

Az infláció esik, részben a rezsicsökkentő intézkedéseknek betudhatóan, miközben az új szektoradók esetében megvan annak lehetősége, hogy megjelennek az árakban is. Igaz, utóbbit a továbbra is gyenge belső kereslet korlátozza.

Az Európai Bizottság téli előrejelzése
201220132014
GDP-változás (%)-1,7-0,11,3
Exportvált. (%)2,23,15,6
Importvált. (%)0,43,05,2
Foglalk. vált. (%)1,30,00,6
Munkanélküliség (%)10,811,111,1
Infláció (harmonizált, %)5,73,63,3
Folyó fiz. mérleg (GDP %-a)2,33,33,6
Államházt. hiány (GDP %-a)-2,4-3,4-3,4
Br. államadóss. (GDP %-a)78,678,777,7
Forrás: Európai Bizottság

 

NGM: hibás a brüsszeli prognózis, a hiány mindenképp 3 százalék alatt lesz

Brüsszel előrejelzésével szemben Magyarország biztonságosan képes lesz jóval 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát - fogalmaz a nemzetgazdasági tárca által kiadott közlemény.

Az NGM szerint a brüsszeli prognózis azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt 0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti. Mivel a kormány továbbra is közel 1 százalékos pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3 százalék alatt lesz - fogalmaz a közlemény, amely a  GDP-előrejelzés áprilisban esedékes felülvizsgálatát nem említi.

Hozzáteszik: a Bizottság előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amelyekkel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre. (Erre egyébként Olli Rehn szavai is utaltak. A szerk.) A lefelé módosított 2013-as gazdasági növekedéssel nem magyarázható a megemelt hiány előrejelzés. A Bizottság előrejelzésében nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, mint például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését. Az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél, ezt a Bizottságnak előrejelzésében figyelembe kellett volna vennie. A kormány 2012-ben többször is intézkedett annak érdekében, hogy a mindenkori (3 százalék fölötti) bizottsági prognózisok lefelé történő módosítását elérje - fogalmaz az NGM közleménye.

Hozzáteszik: a kormány hangsúlyozza, hogy a Bizottság mostani előrejelzése csupán előzetes, a végleges prognózis a tavaszi előrejelzésben májusban várható. A mostani előrejelzés ellenére a kormány továbbra is abban bízik, hogy a 2004 óta fennálló túlzott deficithiány eljárásból (EDP) a sikeres költségvetési politikájának köszönhetően kikerül.