A közigazgatási pert Pákh Imre műgyűjtő, a festmény tulajdonosa indította a Forster-központ ellen a festmény védetté nyilvánítását elrendelő határozat miatt. A bíróság szerint nem vitatható a kép magyar kultúrtörténeti vonatkozása és az sem, hogy a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű örökségi elemnek minősül. Emellett a felperes nem tudott a visszaviteli kötelezettséget konkrétan alátámasztó bizonyítékkal szolgálni. Az ítélet jogerős, de felülvizsgálati kérelemmel a felek a Kúriához fordulhatnak.

Az ügy folytatódik

Ezt meg is tesszük - válaszolta a Napi.hu kérdésére Pákh Imre milliárdos műgyűjtő. Erről az írásos ítélet tanulmányozását követően döntenek. Az ismert műgyűjtő azt is valószínűnek tartja, hogy Strasbourgban folytatja a harcát, és nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy amerikai bíróság elé viszi az ügyet. Ez utóbbi hátránya - húzta alá Pákh -, hogy egy jogerős ítéletre 5-10 évet kell várni. Az utóbbi lehetőséget használták ki a Herzog örökösök, mert a magyar bíróságok elutasító határozatát követően az Egyesült Államokban indítottak pert Herzog Mór Lipót egykori műkincsgyűjteményének visszaszerzéséért. Az örökösök a páratlan kollekció állam által elorozott két tucat festményét perlik vissza - jogerős döntés egyelőre még nincs.

Az ár miatt áll a bál

Szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt a Golgota egy trilógiát alkot. A képek a debreceni Déri múzeumban vannak kiállítva, a Golgota jelenleg le van takarva.

A képet 2003-ban vásárolta meg Pákh Imre, és letéti szerződést kötöttek a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.

Az állam lépett

Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Ennek során egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból.

Nem szakmai döntés volt

A tulajdonos ezt a határozatot támadta meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal, hogy nem szakmai, hanem a magyar állam politikai, gazdasági érdekeit szolgáló döntés született. A felperes szerint a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett visszaviteli kötelezettség miatt kizárja a védetté nyilvánítást.
A felperes kéri a bíróságtól a vitatott döntés hatályon kívül helyezését, továbbá, hogy kötelezzék az örökségvédelmi központot tisztességes eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára.

Pótolhatatlan kulturális érték

Az alperes álláspontja szerint ugyanakkor a kép kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális értéke nem vitaható, a Kulturális Javak Bizottsága nem szakmai alapon döntött, a visszaviteli kötelezettséget pedig nem az 1959-es polgári törvénykönyv, hanem az örökségvédelmi jogviszonyok alapján kell vizsgálni, ebben az esetben pedig megállapítható, hogy nincs olyan visszaviteli kötelezettség, amely megakadályozná a védetté nyilvánítást. Ezért az örökségvédelmi központ kérte a bíróságtól a tulajdonos keresetének elutasítását.

QP | Quality Placement