Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Egy hónap alatt - 2013. áprilishoz viszonyítva - a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 7,2 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent.
Árcsökkenés következett be a tojás (4,1százalék), a baromfihús (2 százalék), a sertéshús (1,3 százalék), valamint a péksütemények és a cukor (1,1-1,1 százalék) esetében. A
szolgáltatásokért és a ruházkodási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett többet fizetni az előző hónaphoz képest. Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében árcsökkenés volt megfigyelhető (1,6 százalék). Ezen belül a járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Kisebb mértékben csökkent a szeszes italok, dohányáruk (0,3 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék) és a háztartási energia (0,1 százalék) ára.
Kapcsolódó
Átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek, a tömegközlekedés és a szemétszállítás
A tavalyi év májusához viszonyítva 12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (17,1 százalék), a liszt (11,3 százalék), a sertészsiradék (7,9 százalék), valamint a párizsi, kolbász (7 százalék), a sertéshús (5,4 százalék) és az étolaj (5,3 százalék) ára.
Árcsökkenés következett be többek között a tojás (16,8 százalék) és a cukor (3,8 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.
A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (4,1 százalék), ezen belül a szemétszállítás 7,7, a helyi tömegközlekedés
5,3 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az egyéb cikkek körében is árcsökkenés következett be (0,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 5,1 százalékkal kerültek kevesebbe. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében szintén árcsökkenés (8,5 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. májushoz képest.
Megnevezés | 2013. május | 2013. május |
előző hó = 100 százalék | előző év azonos hó = 100 százalék | |
Fogyasztóiár-index | 99,9 | 101,8 |
Harmonizált fogyasztóiár-index | 99,9 | 101,8 |
Maginfláció (szezonálisan kiigazított) | 100,2 | 103,2 |
Nyugdíjas fogyasztóiár-index | 100,0 | 101,7 |
Forrás: KSH |
Elemzők többet vártak
A Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen átlagosan 2,1 százalékos drágulást jeleztek tavaly májushoz, és 0,2 százalékos rátát az előző hónaphoz képest. A prognoszták szerint az év második felére a bázishatásnak köszönhetően hullámzó inflációs pálya várható, amivel együtt az év egészében is az árindex a 2 százalék körüli szinten fog ingadozni.
Májusban két ellentétes hatás alakította az indexet, a jövedékiadó-emelés és a benzinárcsökkenés. Áprilisig lefelé húzta az éves mutatót a tavalyi viszonylag magas bázis, ám ez a hatás éppen májustól nem érződik.
Kedvező nemzetközi nyersanyagárak
A nemzetközi nyersanyagárak süllyedése mellett a gyenge belső kereslet miatt nincs a rendszerben inflációs nyomás. Az áprilisi kiskereskedelmi adatok ugyan a lakossági kereslet némi élénkülésére utaltak, illetve kockázatot jelenthet a monetáris politika számára, hogy a fejlődő piacokon májusban egy korrekciós hullám alakult ki, amely elérte Magyarországot is. A forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozásának ugyanakkor még nem volt hatása az importált inflációra, éppen a nyersanyagárak mérséklődése miatt, de a későbbiekben egy szignifikáns forintgyengülés - amennyiben lesz ilyen - torzíthatja az inflációs pályát.
Az MNB-nek marad még tere
Inflációs oldalról tehát folytathatja a lazítást a jegybank, ám eközben a pénzügyi stabilitást és a kockázati elvárásokat egyre nagyobb mértékben kell figyelembe vennie. Ezért is lehet jelentősége annak, hogy az MNB októbertől átveszi a PSZÁF-tól a pénzügyi felügyeleti jogosítványokat, ami az árstabilitással kapcsolatos feladatok kibővülését jelenti.
Kilátások
A kilátásoknál továbbra is komoly bizonytalanságot jelent a további rezsicsökkentés időzítése és mértéke. Technikai értelemben tehát van egy hullámzás az árindexben, viszont a fundamentumoknál a külső és belső hatásoknak köszönhetően a nyomott inflációs környezet továbbra is fennáll.