A globális liberális világrend sokáig megdönthetetlennek számított a magyar miniszterelnök szerint, aki szerint azonban "a történelem nem olvasta a nagyokosok írásait", így egyszer csak feltette a kezét és mutatott egy-két újdonságot. Így a történelem mi magunk vagyunk Orbán szerint, akik "nem szeretjük, nem is tűrjük, ha mások mondják meg, mit és hogyan tegyünk, vagy ne tegyünk".

A gazdagok eddig utópiákat jelöltek ki, megkérdőjelezhetetlennek gondolták hatalmukat. Ám 2016-ban a világon ezt sok helyen megelégelték az emberek - brexit, amerikai és olasz elnökválasztás, magyar bevándorlási-kvóta szavazás is erről tanúskodott Orbán szerint. (ez utóbbi érvénytelen lett - a szerk.)

Éppen ezért a nemzetek sokszínű világa jön ismét a magyar miniszterelnök szerint, hiába beszélnek sötét jövőről a korábbi vezetők. A magabiztos jövőjét biztosan látó Nyugat és a jövőjéért aggódó Kelet - ez volt eddig. Ám ez fordul a kormányfő szerint, a nyugatiak úgy érzik, hogy a bevándorlással nemzedékek sorsa változhat meg, sokan felteszik a kérdést, hogy meg tudják-e tartani a kultúrájukat, azaz a nem pénzügyi javakat. Lesz-e terrormentes biztonság, félelem nélküli nagyváros - tette fel a kérdést Orbán, aki szerint ezt "nem mi, az irigykedő keletiek mondják, hanem ők maguk".

A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig a vezetők ellen. A szuverén országok az unionisták ellen, a lakosság a brüsszeli vezetők ellen - így állnak most a hadvonalak Orbán szerint.

És miért alakult így? Néhány éve a demokrácia az EU-ban még érvelés alapú volt a miniszterelnök szerint. Ám ez már a múlt, beköszöntött a korrektség alapú demokrácia, a liberális eszme szembefordult a demokráciával, azaz a többség akaratával. A valódi hatalmat a döntést és befolyást, a parlamentek helyett a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez és azok helyi irodáihoz szervezték - vélte Orbán.

Amennyiben ez nem működik, úgy jöjjenek a más vallású, más erkölcsön, más szokáson nevelkedett tömegek és tanítsanak bennünket az új világrendre. Így jött létre egy valószerűtlen koalíció: embercsempészek, jogvédők, európai csúcspolitikusok, tervezetten ideszállítanak Európába sok millió migránst - mondta Orbán Viktor.

Orbán említést tett arról is, hogy a nemzeti politikának 5 súlyos kérdésre kell válaszolnia:

  • Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést. Meg tudjuk-e védeni ezt, ragaszkodjunk-e ármegállapítási jogunkhoz?
  • A migráció napirenden marad, sok menekült korlátlanul utazhat Európában. Őrizetbe vegyük-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk?
  • A nemzetközi szervezetek aktivitása erősödik. Titokban külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Engedünk-e az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérleteknek? Nem a másoknak segítő civil szervezetekről van szó, hanem nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról. Olyan nagytestű ragadozók úsznak a vízben, mint Soros György és szervezetei. Akarunk-e tiszta vizet a pohárba? Akarunk-e átláthatóságot ebben?
  • Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magának, szociális pillér néven. Akarjuk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát?
  • Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat. A nemzetek dönthessék-e el, hogy akarnak-e ilyen támogatásokat adni a vállalkozásoknak?