Megjelent az Országgyűlés honlapján a július 1-jével bevezetendő útdíjtörvény tervezete. A dokumentumból kiderül, hogy a használatarányos útdíjat az autópályákon, autóutakon és főutakon kell majd fizetni a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik után. Az induló rendszer - amint arról korábban beszámoltunk - a jelenlegi e-matricás és a papír alapú megoldások keverékét hozza, utóbbi au ún. viszonylati jegy alkalmazását jelenti. Igaz, az indoklás leszögezi, hogy a fizetési tranzakció főszabály szerint a járműforgalom megállítása nélkül ún. szabad áramlású (free flow) rendszerben történik, és kompatibilis az Európai Unióban használt elektronikus rendszerekkel az interoperabilitásról szóló 2004/52 EK irányelvnek megfelelően. A tarifákról, a díjköteles elemi útszakaszokról és a kedvezményekről később más jogszabályok rendelkeznek majd.

A jogszabály megkülönbözteti az útdíjszedőt, az útdíjszolgáltatót és a bevallási közreműködőt - utóbbi a fedélzeti eszközök üzemeltetőjét jelenti.

Az is kiderül a szövegből, hogy a rendőrségnek ellenőrzési és adatkezelési joga lesz - ehhez, amint arról beszámoltunk, járművek és eszközök beszerzésére lesz szükség. A jogszabálytervezet indoklása kimondja, hogy bár az autósok és buszosok számára marad a jelenlegi e-matricás, azaz időalapú útdíjrendszer, az új szisztémát úgy kell kialakítani, hogy később - külön döntés után - e kör is bevonható legyen a használatalapú rendszerbe.

Így állhat össze a díj és a kedvezmények

A tervezet szerint az útdíj meghatározása során irányadó díjkategóriák kialakításakor tekintettel kell lenni a gépjárművek motorjának környezetvédelmi besorolására is, előnyben részesítve a környezetkímélő gépjárművek úthasználatát. Az útdíj részét képezi az infrastruktúra díj és - erre vonatkozó szakmapolitikai döntés esetén - részét képezheti az ún. külsőköltség díj. Az infrastruktúra díjtételeket kifejezetten az érintett infrastruktúra-hálózat építési, üzemeltetési, fenntartási és bővítési költségeire alapozva kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj-tételek tartalmazhatják a piaci feltételekre alapozott tőkehozamot vagy haszonkulcsot is.

Büntetési tarifák

Ha az útdíjszedő, vagy az útdíjszolgáltató nem a jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, 1-100 millió forintos bírsággal, vagy akár tevékenységi engedélyének felfüggesztésével szankcionálható. Az útdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő úthasználó 10-300 ezer forint közötti bírságra számíthat, az elévülési idő két év.

Az infrastruktúra díj mértékének meghatározásakor a forgalomszabályozási szempontok alapján alkalmazni lehet napszaktól, naptípustól, illetve évszaktól függő időszaki szorzókat is egy adott útszakasz vonatkozásában, de az infrastruktúra díj differenciálása egyetlen díjtétel esetében sem haladhatja meg 175 százaléknál nagyobb mértékben a súlyozott átlagos infrastruktúra díj legmagasabb összegét. Azon csúcsidőszakok időtartama, amelyek alatt a forgalmi torlódások csökkentése érdekében magasabb infrastruktúra díjat alkalmaznak, naponta nem haladhatja meg az öt órát. Az infrastruktúra díj tekintetében a rendszeres úthasználók számára legfeljebb 13 százalék díjkedvezmény adható. A díjkedvezmény az e törvény felhatalmazása alapján kiadott majdani rendeletben meghatározott mértékben és feltételek alapján vehető igénybe.

Az szintén kiderül a tervezetből, hogy nyitva hagyja a jogalkotó a lehetőséget arra, hogy az infrastruktúra díjat egy ún. külsőköltség-díjjal egészítse. Ez azt jelenti, hogy az útdíj tartalmazhatja az adott útszakaszokon a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés által okozott károk és költségek, valamint - ha az érintett terület lakossága zajártalomnak van kitéve - a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom által okozott károk, költségek számszerűsítése alapján meghatározott költségátalányt is.

Az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében az útdíjak megállapításakor lehetőség van a területi alapú megkülönböztetésre. Tilos ugyanakkor a gépjárművek üzemben tartójának, az úthasználónak vagy a szerződött díjfizetőnek a honossága vagy letelepedési országa, továbbá a gépjárművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedés kiindulási pontja vagy célállomása alapján történő megkülönböztetése.

Hova megy a pénz?

A tervek szerint az útdíjat a következő célokra lehet felhasználni, fontossági sorrendben:
a) az útdíjszedési-, útdíjellenőrzési-, útdíjellenőrzés támogatói rendszer működtetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
b) a díjköteles országos közúthálózat üzemeltetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
c) az egyéb országos közúthálózati elemek üzemeltetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
d) a közúti közlekedési infrastruktúrával összefüggő egyéb állami feladatok, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,
e) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett útszakaszok rendelkezésre állási díja fizetésének,
f) az országos közúthálózati elemek meglévő kapacitásának bővítése és új hálózati elemek kiépítése
érdekében.

A külsőköltség díjbevétel - ha lesz - az alábbi sorrend figyelembevételével használható fel:
a) a hatékony árképzés elősegítése,
b) a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentése,
c) a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés hatásainak a szennyezés forrásánál történő enyhítése,
d) a járművek széndioxid-kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítása és ellenőrzése,
e) a közúti közlekedés biztonságának javítása,
f) a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra fejlesztése, illetve a meglévő kapacitás növelése,
g) a transzeurópai közlekedési hálózat támogatása,
h) a logisztikai tevékenység optimalizálása,
i) a biztonságos parkolóhelyek biztosítása érdekében.

Ki nem fizet?


Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:
a) a Magyar Honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket és az Országgyűlési Őrséget az általuk üzemben tartott gépjárművek után,
b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erőket és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságokat hivatali vagy szolgálati gépjárműveik után, valamint az egyéb szervezeteket a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműveik után,
c) az útdíjköteles elemi útszakasz kezelői feladatait jogszabály vagy a jogszabályban kijelölt közútkezelővel kötött szerződés alapján ellátó személyt vagy szervezetet, a kezelt útszakaszon közútkezelői feladatokat ellátó gépjármű után,
d) az útdíjszedőt a feladatait ellátó gépjárművei után,
e) a megkülönböztető jelzés használatára jogosultat a Magyarországon kiadott forgalmi rendszámú gépjárművek után, függetlenül attól, hogy a megkülönböztető jelzést az útdíjköteles elemi útszakaszon való haladás közben használják-e,
f) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes vagy köteles polgári védelmi egységek tagjait az elrendelt gyakorlat során igénybe vett gépjárművek után,
g) a közlekedési hatóságot az általa üzemben tartott, közlekedési hatósági feladat teljesítése érdekében igénybe vett gépjárművek után,
h) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművek i) a humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során.

Nem kell díjat fizetni a közút lezárásának vagy forgalma korlátozásának, elterelésének időtartama alatt azon az egyébként útdíjköteles elemi útszakaszon, amelyet a közút lezárására, vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki.

QP | Quality Placement