A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2018-as kutatása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, illetve 30 százaléka kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra - írja az átlátszó.hu.

„Előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk”

Minderről sok szó esett azon a november 20-i konferencián, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával valósított meg a Víz Koalíció. A tíz civil szervezet és öt szakszervezet összefogásából létrejött szerveződés a víziközmű-rendszer súlyos helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, sürgős beavatkozásokat javasolva.

A konferencián számos felszólaló hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a víziközművek állapota Magyarországon. Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke így fogalmazott: „sanyarú helyzetben vagyunk, iszonyú forráshiányos az egész víziközmű-szektor. Ez elkezdődött 2012-ben a rezsicsökkentéssel és a díjbefagyasztással, 2013-ban pedig tovább rontotta a helyzetet a közműadó. A bevételek a víziközmű-szolgáltatóknál a 2009-es állapotra estek vissza.

Ennek következtében míg 2012 előtt a Fővárosi Vízművek területén évente átlagosan 43 kilométer csövet cseréltek ki, 2012 után ez lecsökkent évi 13-14 kilométernyi cső cseréjére. Így előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk.”

A teljesen elöregedett csövekből és a rendszeres csőtöréseket ábrázoló fotókból a konferencia szervezői egy kiállítást is készítettek, amit a rendezvény panelbeszélgetéseinek szüneteiben lehetett megtekinteni.

Kreitner Krisztina, a Ma­gyar Víziközmű Szövet­ség (MaVíz) mar­ke­ting­­me­ne­dzsere szerint képtelen az a helyzet, hogy miközben 2012 óta mindenért többet kell fizetnünk, a csapvíz ára változatlan maradt. 

A kormány a kivéreztetésre játszik?

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc szerint az önkormányzati tulajdonú cégeknek meg kellene őrizniük a tulajdonukban lévő, 1800 milliárd forint értékű víziközmű-vagyont. A 41 víziközmű-szolgáltatóból 36-nak önkormányzati többségű tulajdonosa van, a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése miatt azonban sok önkormányzati tulajdonú cég került csődközeli állapotba.

A TÖOSZ szerint az állam részrehajlóan csak az állami közműcégeket támogatja, miközben az önkormányzatiaknak egy fillért sem juttat. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak pedig sok esetben kényszerhelyzetben kell dönteniük arról, hogy lemondanak-e térítésmentesen az állam javára a tulajdonukat képező közművagyonról. 

A Víz Koalícióba tömörült szervezetek szerint a szolgáltatókra nehezedő terhek – a közműadó, az árak befagyasztása, az ivóvíz 27 százalékos ÁFA-tartalma, a szakemberhiány – miatt az ivóvízellátás egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet javítását célzó és a Víz Koalíció tagjai szerint szükséges intézkedéseket egy petícióban összegezték.

Majd az Európai Unió megoldja

A Magyar Közlönyben november 30-án megjelent rendelet szerint a kormány a „Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia feljogosító feltételeinek teljesüléséhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt” hagyta jóvá. A 65 oldalas NVS dokumentáció pedig leginkább csak a fennálló, orvoslásra szoruló helyzetet ismerteti és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.

A szakmai és civil szervezetek által tett intézkedési javaslatok (például a közműadó eltörlése, az ivóvíz ÁFA-tartalmának csökkentése) viszont meg sem jelennek a kormány által elfogadott dokumentumban - olvasható az átlátszó.hu-n.

Inkább európai uniós támogatásokra számít a kormány, bár azt ők maguk is elismerik a dokumentumban, hogy fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását továbbra is tiltja az uniós szabályozás. A dokumentum készítői szerint viszont „az éghajlatváltozás hatásainak és az ebből fakadó súlyosbodó problémáknak köszönhetően” szemléletváltás történt az EU részéről.