Bár dezinflációval kezdődött az év, de ennek mértéke elmarad a piaci várakozásoktól. Ez elsősorban a prognosztizáltnál dinamikusabban dráguló élelmiszereknek köszönhető, ezen árucsoport árszínvonala ugyanis az előre jelzett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal emelkedett az év első hónapjában. A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékos, a háztartási energia 0,2 százalékos és az egyéb cikkek, üzemanyagok 0,3 százalékos áremelkedése megfelel az előzetes várakozásoknak. Nem tekinthető meglepetésnek az sem, hogy a ruházati termékek - elsősorban a szezonális hatásoknak betudhatóan - 1,6 százalékkal olcsóbbak lettek, a szolgáltatások pedig 1,9 százalékkal drágultak januárban, miképpen arra is számított a piac, hogy a jövedéki adók emelése következtében 2,2 százalékkal emelkedik az alkohol és a dohánytermékeket tartalmazó árucsoport árszínvonala. A KSH mai jelentésében közölte először az új metódussal kalkulált maginflációs rátát, és a nyugdíjasok fogyasztási szokásait figyelembe vevő fogyasztói árindexet. Az alapdrágulás januárban 7,2 százalékot tett ki, ami jelentős mérséklődést jelent a decemberi 8,0 százalékhoz képest, de még így is meghaladja a fogyasztói áremelkedés szintjét. A nyugdíjasok nem kezdték túl jól az idei évet, ugyanis átlagosan 7,6 százalékkal kellett többet fizetniük az általuk fogyasztott cikkekért és szolgáltatásokért, mint egy évvel korábban.
QP | Quality Placement