A munkaadók szorgalmazták a versenyképesség megőrzése érdekében a forint sávközépének 5-10 százalékos lefelé mozdítását az euróhoz képest. Ezen felül felszólították a kormányt, hogy döntse el, mi a fontosabb az ország számára: az 5 százalékos infláció, vagy a versenyképesség és a munkahelyek megőrzése. A mai napon négy pontos megállapodást írt alá az MGYOSZ és az MSZOSZ amelyben megerősítették, hogy jövőre 4-7 százalékos bruttóbér-növekedés mellett lehet elérni a kitűzött 4,5 százalékos reálkereset-bővülést. Megemlítették ezen túl a bérfeszültségek enyhítésének és a bértorlódások felszámolásának fontosságát is - mondta Rittwich Tamás az MSZOSZ és Széles Gábor az MGYOSZ képviseletében, a mai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A Magyar Nemzeti Bank közleményben válaszolt, a dokumentum szerint az MNB és annak elnöke az egész ország, minden állampolgár érdekében az érvényes törvények és a mindenkori kormánnyal való együttes célkitűzések alapján tevékenykedik a pénzromlás megállításáért. Az infláció a gazdaságot szétzilálja, megengedhetetlen jövedelemkülönbségeket okoz, a szegények adója. A mai gazdasági környezetben nehéz feladat a társadalom hosszú távú érdekeinek képviselete. A Magyar Nemzeti Bank érzékeli, hogy egyes csoportoknak rövid távú érdeke lehet az infláció növelése. Ezt azonban nem engedheti meg, ezért független a jegybank, és - mint minden modern európai országban - törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása. A Magyar Nemzeti Bank sikeresen szolgálta a fenti célt - fogalmaz a közlemény. Az infláció a tavaly májusi 10,8 százalékos szintről ez év októberre 4,9 százalékra csökkent. A monetáris politika sikereit - több szervezettel együtt - az Európai Unió is nagyra értékelte legutóbbi országjelentésében.