A magyar társadalom stabil kettesre (2,4 átlagpont), a kormánypártiak jóra (4,1 pont), az ismeretlen preferenciájúak pedig kettes alára (1,8 pont) osztályozzák a kormányzati teljesítményt. Egy választói csoport, mégpedig az ellenzékiek, megbuktatják az Orbán-kormányt a válságkezelés terén tett intézkedéseit értékelve (1,4 átlagpont) - írja új kutatásának eredményét ismertetve az IDEA Intézet közleményében.

A kutatóintézet 2021. január végén azt vizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a kormányzati járványkezeléséről. A megkérdezetteknek 8-8 szempont szerint kellett - ahogy az iskolában is szokás, 1-től 5-ig - osztályozniuk a tavaszi, illetve az őszi/téli időszak kormányzati járvány- és válságkezelési gyakorlatát. E nyolc szempont

Kapcsolódó

  • az egészségügy,
  • a munkahelyvédelem,
  • az oktatás,
  • a szociális támogatás,
  • az idősellátás,
  • a gazdaságfejlesztés,
  • az önkormányzatokkal való együttműködés,
  • és az adott időszak kormányzati válságkezelésével való átlagos elégedettség.

Pártos szemüvegen át látnak a magyarok

Az IDEA Intézet eredményei szerint a kormányzati válságkezelés megítélése - függetlenül attól, hogy a tavaszi vagy az őszi/téli időszakot tekintjük-e - a pártos elfogultság alapján osztja meg a választói rétegeket. Míg ugyanis a Fidesz-KDNP-szavazói következetesen stabil négyesre értékelik a válságkezelés minden dimenzióját, addig az ellenzékiek (a hat együtt induló párt szavazóit egyként kezelve) szintén következetesen gyenge, sőt inkább nagyon gyenge osztályzatokat adnak. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye az ellenzéki állásponthoz közelebb áll, mint a kormánypárti szavazókéhoz.

IDEA Intézet

A társadalmi értékelés 2,5 pont körüli szűk sávban mozog, úgy, hogy a legrosszabb értékelés 2,3 átlagponttal a szociális támogatások, a legjobb pedig 2,6-2,6 átlagponttal az oktatás és az idősellátás terén regisztrálható.

Összességében a 2020 tavaszi válságkezelést a magyar társadalom 2,5 pontra értékelte. Ehhez képest a kormánypárti szavazók véleménye jelentősen kileng pozitív irányba (4,2 pont) az ellenzékiek pedig negatív irányba (1,5 pont). A pártpreferenciájukban bizonytalanok és válaszmegtagadók a kormány tavaszi válságkezelésére 1,9 pontot adnak.

Hányasra értékeli a kormány járvány- és válságkezelési intézkedéseit? (1-5 között)

IDEA Intézet

Változott a kormány megítélése a két hullámban

Az őszi/téli események, vagyis a járvány világviszonylatban is komoly felfutása és a közhangulat romlása rányomja a bélyegét a kormányzati válságkezelés megítélésére. Valamivel kedvezőtlenebb ugyanis a 8 szempont megítélése minden szavazói rétegnél, még a Fidesz-KDNP szavazóinál is.

Az ellenzék pártjainak támogatói különösen kedvezőtlennek ítélik meg a kormánynak az önkormányzatokkal folytatott együttműködését 2020 őszén, a munkahelyteremtés, illetve az oktatás terén hozott intézkedéseket, egészen pontosan annak a hiányát. A választókorú felnőtt népesség véleménye is következetesen rosszabb a kormány őszi válságkezelését illetően. A legnagyobb változás az idősellátás és az önkormányzatokkal való együttműködés terén mutatható ki.

Szélsőséges az értékelés a jobb-bal oldalon

Összességében, ha mindkét időszak, minden válságkezelési területét együttesen kezeljük, megállapítható, hogy a Fidesz-KDNP-szavazóinak 81 százaléka jeles vagy jó értékelést ad, ezzel szemben az ellenzékiek döntő többsége, 61 százaléka elégtelenre, további 27 százaléka pedig elégségesre értékeli a kormányzat válságkezelő intézkedéseit.

A társadalom egészét tekintve inkább a negatív osztályzatok dominálják: 38 százalékuk egyes, 17 százalékuk pedig kettes értéket ad a kormány koronavírus-járvány két hulláma alatti járványügyi-, és válságkezelő intézkedéseire - írja az IDEA. Így a magyar társadalom mindent egybe vetve, stabil kettesre (2,4 átlagpont), a fideszesek jóra, az ismeretlen preferenciájúak kettes alára osztályozzák a kormányzati teljesítményt. Egy választói csoport, az ellenzékiek, megbuktatják az Orbán-kormányt a válságkezelés terén tett lépéseit értékelve.

Az adatfelvétel 2021. január 22. és 26. között történt közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.