Először fordult elő, hogy nem belépésről, hanem kilépésről beszéltek az uniós vezetők, emiatt szokatlan volt a mostani csúcs - mondta Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök szerint érzelmileg felfokozott hangulat volt a tanácsülésen, növelte a drámai feszültséget, hogy David Cameron brit miniszterelnök - aki egyébként a bennmaradás melletti kampányt vezette - tájékoztatta az uniós állam- és kormányfőket országa lakóinak szándékáról.

A csúcson sikerült mérsékelni a bizonytalanságokat: nincs semmilyen jogi vákuum, amíg az Egyesült Királysággal le nem folytatták a válási tárgyalásokat, azokat jogi szövegbe nem foglalták és el nem fogadták, addig az eddigi helyzet változatlan. Ez a kint élő magyaroknak jó hír - fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor sajnálatát is kifejezte, hogy Nagy Britannia távozásával Magyarország egy jó szövetségesét vesztette el az EU-ban, amelynek az utódját meg kell találnia.

Kapcsolódó

Érdeket fognak érvényesíteni

Orbán szerint az uniós vezetők azt is világossá tették, hogy nem technikai tárgyalás lesz a válási procedúra, mert az EU-tagállamok oldaláról erős nemzeti érdekeket is figyelembe kell venni. Ezeket az Európai Bizottság nem tudja képviselni, ezért a tárgyalások főszereplője az unió oldaláról az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács lesz. A részletek kidolgozásához ugyanakkor nélkülözhetetlen a bizottság tisztviselőinek szaktudása - tette hozzá.

Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy nincs értelme sürgetni a briteket, hiszen a tárgyalás csak akkor indulhat el, ha ezt a brit kormány kéri - fogalmazott a miniszterelnök. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar kormány a gyorsabb vagy a lassabb tárgyalás híve-e, kijelentette: mi nem a sebességről foglalunk állást, nekünk is tudnunk kell, hogy mi hova akarunk kilyukadni, ez a tárgyalási alap azonban még nincs meg.

Orbán a kétnapos csúcs tárgyalási folyamatából kiemelte azt a megállapítást, miszerint ha az Egyesült Királyság hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor mind a négy szabadságjogot köztük az emberek (így a magyarok) szabad áramlását is tiszteletben kell tartania. A tárgyalási folyamat azonban akár két évig is elhúzódhat - emlékeztette hallgatóságát.

A miniszterelnök megerősítette, hogy az EU27-ek vezetői szeptemberben Pozsonyban találkoznak és beszélik meg a brit kilépéssel kapcsolatos következményeket.

Nincs itt az ideje a szerződés módosításának

Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, múlt csütörtöki népszavazás nyomán vissza kell térni ahhoz a gondolathoz, hogy az Európai Unió alapját a tagállamok adják, nem pedig az uniós intézmények - hangoztatta Orbán. Szerinte az unió demokratikus jellegét csak a tagállamokon keresztül lehet megerősíteni.

"Nem szabad fordítva ülni a lóra. Az EU nem Brüsszelben van, hanem huszonhét - most még huszonnyolc - fővárosban" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán kérdésre válaszolva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós szerződés módosításának nincs itt az ideje, ehhez az állásponthoz a jelenlegi helyzetben ő is csatlakozik. A miniszterelnök szerint ez ugyanis most inkább destabilizálná a helyzetet és ez senkinek sem az érdeke.

Szét kell választani a migráció és a tagság kérdését

A miniszterelnök - Cameron tanácsülésen elhangzott tájékoztatására utalva - úgy vélte: a bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: komoly problémákat okozhat az Európai Unióban, ha nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy a migráció kérdése ne keveredjen össze az uniós tagság kérdésével. Arra kell törekedni, hogy az emberek valamilyen garanciát kapjanak arra, hogy meghallják a hangjukat Brüsszelben. Fontos, hogy sikerüljön kialakítani olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényeinek és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU-tagságot is kockáztatva lépjenek fel.

El kell választani egymástól az uniós tagság és a migráció kérdését. "Azért kell küzdenünk, hogy bebizonyítsuk az embereknek, lehetséges a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő európai migrációs politikát kialakítani" - hangsúlyozta.

"Ez egy hosszú küzdelem eredménye lesz majd itt Brüsszelben, amihez nekünk, nekem személyesen erős mandátumra lesz szükségem, amely népszavazás nélkül nem garantálható" - tette hozzá a kormányfő.

Ugyanakkor kérdésre válaszolva azt is leszögezte: Magyarország az EU tagja, népszavazással lépett be és jelenleg nincs olyan komolyan vehető javaslat napirenden, ami az EU-ból való kilépésről szólna.

Menesszék-e Junckert és Tuskot?

A Brexit uniós oldali személyi konzekvenciáira vonatkozó kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök kijelentette: olcsó és legkevésbé sem lovagias dolog lenne egy ilyen helyzetben rátámadni az Európai Bizottság illetve az Európai Tanács vezetőire.

"Mi nem ilyenek vagyunk. Idő kell, elemzés kell, gondolkodás, javaslatok, utána jöhetnek a konzekvenciák" - tette hozzá.

A forint nem lett a spekuláció áldozata

A Brexit gazdasági hatását firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: még a referendum eredményének kihirdetése napján összehívta az állami tulajdonú bankok és az államadósság kezeléséért felelős intézmény vezetőjét és megvitatták, miként hat a forintra a brit döntés. Sem a magyar fizetőeszköz, sem a magyar állampapírok nem lettek spekuláció áldozatai, a magyar gazdaságot a spekulációs tőke nem szemelte ki - állapította meg a miniszterelnök.

Orbán ugyanakkor megjegyezte: Magyarországon van néhány 100 olyan cég, amelyben van brit tulajdon. Ezen cégek figyelésére felkérte Varga Mihályt. A nemzetgazdasági miniszter arra is kapott egy felkérést, hogy készítsen egy jelentést arról, hogy azok a cégek, amelyek elhagynák az Egyesült Királyságot, milyen feltételek mellett mozdulnának Magyarország felé.

Orbán szintén kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a mostani költségvetést nem érinti a britek kilépése és vélhetően az uniós több éves büdzsét sem fogja, miután elképzelhető, hogy annak kifutását kérik majd a britektől. (Azaz 2020-ig a Magyarországnak járó uniós források e forgatókönyv megvalósulása esetén érintetlenek maradnának - a szerk.)