Az előzetes becslésnél egy hajszálnyival jobb lett az első negyedéves magyar GDP-adat: a gazdaság 2,5 százalékkal bővült a korábban becsült 2,4 százalékhoz képest éves alapon, míg negyedéves összevetésben a KSH nem változtatott a 0,7 százalékos növekedési ütemen - derül ki a statisztikai hivatal csütörtökön publikált adataiból.

A gazdasági teljesítmény - öt negyedéven át tartó csökkenése - 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, 2011. első negyedévében 2,5 százalékkal nőtt. Ettől magasabb ütemű növekedés utoljára 2006. utolsó negyedévében volt. Az első negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal bővült - ez jó hír a tavalyi bő 10 százalék feletti visszaesésekhez képest, de az első hónapokban a mezőgazdaság súlya még elenyésző a teljes GDP-n belül.

Továbbra is az ipar húz

Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen - 11,4 százalékkal - növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2 százalékos bővülés következtében. Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-9,2 százalék), minden építménycsoport termelése csökkent. Az első negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma kevesebb mint fele volt a 2010. első negyedévinek. A kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség ez év első három hónapjában nagyobb volt, mint a korábbiakban.

Forrás: KSH

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal csökkent: teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalék), a szállítás, raktározás, posta és távközlés (1,7 százalék) területén, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egészségügyé - elsősorban a járóbetegellátás növekedése következtében - több, mint 1 százalékkal nőtt, az oktatásé 2 százalékkal csökkent. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,4 százalékos visszaesés mutatkozott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. Az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.

Enyhén, de csökkent a belső fogyasztás

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is csökkenést mutatott, 0,8 százalékkal éves alapon, miközben a kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,4 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás ugyanakkor 3,8 százalékkal növekedett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás - azaz a beruházások - esetén a visszaesés az előző negyedévekhez képest kisebb mértékű,1,6 százalékos volt. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett, a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágaknál. A csökkenő tendencia ellenére a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően nőttek: elsősorban a jármű és elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások, valamint erőműépítések, hálózatbővítések és fejlesztések következményeként.

Erős a külkereskedelem

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 620 milliárd Ft aktívum keletkezett a negyedév során. Az export és az import volumene továbbra is két számjegyű növekedést mutatott, mindkettő 14,4 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek (pl. gyógyszer, gumigyártmány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a gáz behozatalának nagymértékű csökkenése.

A negyedéves alapú indexeket szemlélve, a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2 százalékos, az ipar 2,9 százalékos növekedést, míg az építőipar 2,7 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,2 százalékos mérséklődést mutattak. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,7 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 3,1 százalékos, a végső fogyasztás 0,4 százalékos növekedést mutatott. Az export 5,5 százalékkal, míg az import 5,3 százalékkal emelkedett.