Vasárnap az Európai Bizottság bejelentette, hogy a kondicionalitási eljárás – ez a jogállamisági mechanizmus hivatalos neve – lezárásaként az Európai Tanácsnak azt javasolják, hogy fagyasszák be a Magyarországnak járó kohéziós források 65 százalékát. A nagyjából 3000 milliárd forintnyi uniós támogatást azonban nem zárolnák, hanem elérhetővé tennék, ha az Orbán-kormány a korrupcióellenes, a közbeszerzési rendszert hatékonyabbá tevő, valamint az alapítványi összeférhetetlenségeket kezelő intézkedéseit megteszi, és azok elégségesnek bizonyulnak. A hírt alapvetően pozitívan fogadták a piacok: ténylegesen nem forráselvonásról van szó, hanem egy pilot időszakról.

A kormány hétfőn is benyújtotta a magyar parlamentnek a szükséges törvénytervezeteket. Azonban ezek még nem biztos, hogy kielégítik az Európai Bizottságot.

Viszont a Moody's a pénteki hitelminősítése előtt kiadott jelentésében látva ezeket a pozitív fejlemenényeket, de negatív kilátásokkal is számol. Mindössze három nappal a felülvizsgálat közzététele előtt jelezték, hogy amennyiben elveszi az Európai Tanács a forrásokat, vagy a vizsgálati időszak továbbhúzódik, mint az év vége, akkor a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz hitelkeretének forrásait már nem hívhatja le a magyar kormány (erről még vasárnap írtunk részletesen). Mindez pedig jelentős kockázatot jelent.

Mint a Portfolio írja a jelentésről, a Moody's elemzői rámutatnak, hogy a felfüggeszteni javasolt 7,5 milliárd eurónyi forrás az éves magyar GDP 4 százaléka, a teljes magyar 7 éves felzárkóztatási keret egyharmada, illetve a helyreállítási és egyéb uniós forrásokkal együtt nézett 7 éves keretünknek pedig a 20 százaléka. Arra számít a hitelminősítő, hogy a kedvező kamatok miatt, az Orbán-kormány lehívja majd a 9 milliárd eurós kedvezményes hitelkeretet, amelyet a helyreállítási alap biztosít.

Az a baj, ha mégsem lesz egyezség

A Moody's alapeseti forgatókönyve az, hogy a jogállamisági eljárásban megszülető alkuval párhuzamosan év végéig a magyar helyreállítási programot is el fogják fogadni az uniós intézmények. Azt a kockázatot kisebbnek tartják meg, hogy a kormány nem tartja be az Európai Bizottságnak felajánlott intézkedéseit, mert kétharmaddal irányítják a parlamentet. 

Azt is megjegyzik, hogy bár egy hónapon belül, legkésőbb október 18-ig kellene döntenie az Európai Tanácsnak a magyar szankciókról, de ezt meg lehet hosszabbítani indokolt esetben két hónappal. Ettől még azért kockázatnak látják, hogy Magyarország jelentős veszteséget szenvedhet el az uniós források összegénél, ha nem születik megállapodás az EU jogállamisági mechanizmusa és az RRF tekintetében.

Ez a forgatókönyv pedig nyilván a hitelminősítés szempontjából is negatív kockázat, így elképzelhető, hogy pénteken akár az eddigi stabil kilátás negatívra rontják a Baa2 besorolással Magyarország esetében.