Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta az első uniós szintű jogállamisági jelentését, amelyben minden tagállam jogállamisági helyzetéről részletes elemzést készített.

Fontos, hogy ez nem az a bizonyos mechanizmus, ami az EU-támogatások kifizetéséhez kötött jogállamisági feltételrendszer, aminek létrehozása miatt a magyar kormány azzal fenyegetőzik a lengyelekkel együtt, hogy az EU egész hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását finanszírozó alap elindulását megvétózza. Ez a jogállamisági jelentés nem egy szankciós mechanizmus. Az Európai Bizottság szerint ez egy új megelőzési eszköz, amely az új éves európai jogállamisági mechanizmus részét képezi.

A jelentés célja az EU-ban megfigyelhető legfontosabb - pozitív és negatív - fejlemények, valamint az egyes tagállamokban fennálló egyedi helyzet áttekintése, és a jogállamisággal kapcsolatos esetleges problémák, valamint a bevált módszerek a lehető leghamarabbi azonosítása. A jelentés négy területre terjed ki:

  • igazságszolgáltatási rendszer,
  • korrupcióellenes keret,
  • médiapluralizmus és -szabadság,
  • a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

A jogállamisági jelentés egy általános jelentésből, valamint a tagállamok egyedi helyzetét bemutató 27 országfejezetből áll.

Gondok a bírói függetlenséggel

A Magyarországról szóló elemzésben a Bizottság kiemeli, hogy az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban, többek között az Európai Parlament által kezdeményezett, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás során.

A jelentés megjegyzi, hogy az európai szemeszter keretében a bírói függetlenség megerősítésére irányuló felhívásra a magyar kormány még mindig nem tett lépéseket. Kiemelik, hogy például a független Országos Bírói Tanács számára kihívást jelent a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása.

A jelentés szerint a Kúriával kapcsolatos fejlemények is aggodalomra adnak okot, különös tekintettel a Kúria azon határozatára, amelyben törvénysértőnek minősített egy, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

A jelentés aggályosnak tartja, hogy az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság Országgyűlés által megválasztott tagjainak a Kúria bírói tisztségeire való, a szokásos eljárás mellőzésével történő kinevezését, valamint lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció.

Súlyos megállapítások a korrupcióról

A jelentés megállapítja, hogy a korrupcióellenes intézményi keret különböző szervek között oszlik meg. A korrupciót azonban a független ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége, valamint a politika és egyes nemzeti vállalkozások szoros összefonódása elősegíti.

Súlyos állítások felmerülése esetén rendszerszinten fordul elő, hogy elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselők vagy azok közvetlen környezetét érintő korrupciós ügyek kivizsgálásakor és üldözésekor. Ez a probléma az európai szemeszter keretében és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) részéről is felmerült, tekintve, hogy hiányzik az elkötelezettség a GRECO ajánlásainak teljesítésére - fogalmaz a jelentés.

A rendszerszintű ellenőrzések és a független felügyelet tekintetében javítható a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése. Bár a lobbitevékenység szabályozása továbbra sem teljes körű, a korrupció megelőzésére irányuló politikák az államigazgatási és a bűnüldöző szervek integritására helyezik a hangsúlyt.

Az állampolgári felügyelet lehetőségei a tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásával párhuzamosan szűkülnek, ami a civil társadalmi szervezeteket övező ellenséges környezettel, valamint az átláthatóságra és a közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alkalmazása során folyamatosan felmerülő új kihívásokkal együtt tovább gyengíti a korrupcióellenes keretet.

Közvetett politikai befolyás a médiára

A jelentés készítői szerint a Médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van. A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága nem teljesen garantált. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával megvalósuló médiakoncentráció fokozta a médiapluralizmust fenyegető veszélyeket. A kormánypárti médiaorgánumoknak juttatott jelentős összegű állami hirdetés révén a kormány közvetett politikai befolyást gyakorolhat a médiára.

A független médiaorgánumok munkáját módszeresen akadályozzák. További aggodalomra ad okot, hogy egyre gyakrabban kerül sor az ilyen médiaorgánumok felvásárlására.

Kérdéses jogbiztonság

Aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége, mivel ritkábban alkalmaznak nyilvános konzultációkat és hatásvizsgálatokat. A jogbiztonsággal kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy a hatóságok számára lehetővé vált, hogy a jogerős bírósági határozatokat megtámadják az Alkotmánybíróság előtt.

A független intézmények gyengítése és a civil társadalomra nehezedő fokozott nyomás még súlyosabban kihat a fékekre és ellensúlyokra. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Az ítélet végrehajtásához szükséges jogszabályi intézkedések előkészítése folyamatban van - jegyzi meg a jelentés.

A kormány előhúzta a nehéztüzérséget

A most megjelent jelentésről érdemes tudni, hogy az Európai Bizottság a dokumentumot számos féllel szorosan együttműködve készítette, ebben a munkában a tagállamok is részt vettek. A Bizottság a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük az igazságügyi hatóságokkal, a bűnüldöző hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például az újságíró-szövetségekkel és a civil társadalommal is egyeztetett, a forrásokat világosan megjelölte a jelentés végén és a jelentéshez fűzött háttéranyagban is világosan megjelöli mely szervezetekkel egyeztetett. Sőt, a jelentés elfogadása előtt a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy a rájuk vonatkozó országfejezeteket friss tényadatokkal egészítsék ki - vagyis a magyar kormányt a jelentés nem érte váratlanul, a tartalmával már a publikálás előtt tisztában voltak.

Az, hogy a jelentés esetleg kínos kijelentéseket tartalmaz a magyar kormány számára, már abból is lehetett sejteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyminiszter már jóval a jelentés megjelenése előtt pedzegette, hogy Magyarország ellen "támadásokat" fognak indítani ősszel. Ezt Orbán Viktor azzal fejelte meg a jelentés megjelenése előtti napokban, hogy nekiment a Bizottság témáért felelős alelnökének, Vera Jourovának a lemondását követelve a testület elnökénél. Erre a kommunikációra utána más kormánytagok és Deutsch Tamás EP-képviselő is rácsatlakozott.

A jelentés megjelenése után sem hagyott alább a harci kedv. Varga Judit a Facebookon egy bejegyzésben esett neki a jelentésnek mondván: az "Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban. A jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan."

Varga Judit szerint "a jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható", és azt "valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei", amelyek nagy része szerinte olyan civil szervezet, amely az elmúlt években pénzügyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

A bejegyzésben Varga Judit a jelentés megállapításaival szemben kijelenti: "Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben." "Magyarország Alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul". Emellett leszögezi: "a magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül."

Az ÁSZ sem maradt ki a sorból

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is közleményt juttatott el az MTI-hez, amiben ugyan közvetlenül nem hivatkoznak az Európai Bizottság jogállamisági jelentésére, de kijelentik: Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet. Az ÁSZ emlékeztet, hogy közös nyilatkozatot adtak ki a múlt héten a korrupció elleni fellépésben együttműködő állami szervezetek - a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal - vezetői, amelyben az aláírók leszögezték, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általuk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben.

A Közbeszerzési Hatóság is az átláthatóságot bizonygatja

Az Európai Bizottság jelentését a Közbeszerzési Hatóság sem hagyta szó nélkül. A hatóság az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelenti, hogy az Európai Bizottság saját adatai támasztják alá, hogy Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága és megfelelően érvényesül a verseny. (Az Európai Bizottság országspecifikus jelentései és ajánlásai az elmúlt években rendre a KH állításával ellentétben a közbeszerzésekben a verseny hiányára hívják fel a figyelmet és fontos problémaként aposztrofálják azt - a szerk.)

A KH azzal érvel, hogy az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának mutatói alapján Magyarországon a közbeszerzési eljárásoknál az információk 98 százalékban nyilvánosak, a magyar ajánlatkérők jogkövetők, mert a meghirdetett közbeszerzésekkel kapcsolatos adatokat szinte mind közzéteszik, Magyarországon évek óta csökkenő tendenciát mutat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül. A felhívásokra érkező ajánlatok száma alapján a KH a versenyt is biztosítottnak látja: az elmúlt 12 év adatai alapján egy eljárásra átlagosan 7 ajánlat jutott, a közbeszerzési érték 68 százaléka kisvállalkozásokhoz került, a magyarországi eljárások 41 százaléka pedig részajánlattételre is lehetőséget ad.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közlemény szerint kifogásolta az uniós közbeszerzési adatbázis, a TED hiányosságait. Amíg az adatközzététel elmaradását az unió nem szankcionálja, addig az adatbázisa sem lesz alkalmas a tagállamok összehasonlítására - vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy a jogállamiságot vagy a versenyt hiányoló megállapításokat kizárólag hiteles forrásokra, megbízható adatbázisokra és kutatásokra lehetne alapozni.