Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői egyaránt sürgették a kormányt, hogy mihamarabb ismertesse velük a jövő évre vonatkozó adó- és járulékterveit. Nos, az óhajuk meghallgatásra talált, igaz, nem hivatalos formában adott tájékoztatást elképzeléseiről a kormány. Tegnap ugyanis a sajtóban megjelent a 2003-ra szóló kormányzati adóelképzelések néhány részlete, ám ezek közül értesüléseink szerint egyesek időközben elavulttá váltak. Ezek között említhető az szja-rendszer, melynek átdolgozásra jelenleg is folyik. A lapokban megjelent szja-tábla szerint 19 százalékos adókulcs terhelné 1,2 millió forintig a jövedelmeket, 25 százalék 2,4 millióig, afölött pedig 40 százalékos kulcs lépne be. Ezzel az átlagjövedelmek a középső kulcs alá tartoznának, míg most a felső kulcs érvényes rájuk. Az adóterhek kedvezőbbé tételét szolgálja még, hogy adójóváírás révén a minimálbér adómentessé vált idén szeptembertől. Úgy tudjuk, hogy a számítások 2003-ra változatlan, 50 ezer forintos bruttó minimálbér alapján készültek. A megismert változások nem szabják újra az adórendszert, új adótípusok nem jelennek meg (mint például az előző ciklusban tervezett, de végül elvetett ökoadó). Az egyszerűsített vállalkozási adó sem nevezhető új adótípusnak, mivel már eddig is alkalmazott adónemeket (áfa, társasági adó, osztalékadó, cégautóadó) sűrít magába. Összességében megállapítható, hogy a kormány mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat sújtó adóterhek csökkentésére készül, vagyis az ígéreteknek megfelelően csökkenteni akarja az állami jövedelemelvonás súlyát. Az szja-terhek csökkentését még azzal együtt is kivitelezheti a kormány, hogy a tervek szerint megemelik a munkavállalók társadalombiztosítási járulékterheit. Az már korábban nyilvánosságra került, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 8-ról 10 százalékra emelkedik, ennyivel kívánják emelni ugyanis a magánnyugdíjpénztárakba fizetett járulékrészt. Igaz, a járulékkulcs emelése azokra is érvényes, akik csak a tb-rendszerbe fizetik járulékaikat. Úgy tudjuk, az adótervek kidolgozói egy olyan koncepciót is kimunkáltak, amely szerint az egyéni egészségbiztosítási járulék is emelkedik, méghozzá a jelenlegi 3-ról 6 százalékra. Összességében tehát a munkavállalói járulékterhek 11-ről 16 százalékra emelkedhetnek, ami csaknem 50 százalékos növekedés lenne a korábbihoz képest. A kormány célja az, hogy az Európai Unió (EU) gyakorlatának megfelelően közelítse egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói járulékokat, ám a tervek szerint az előbbiek 29 százalékos tb-járuléka nem változik az egész ciklus alatt sem. Persze elképzelhető, hogy a kormány által elfogadott adótervekben végül eltekintenek ezektől a lépésektől. Szintén szigorításként fogható fel, hogy a következő évtől megszűnik a nyugdíjjárulék után igényelhető 25 százalékos adókedvezmény. A megtakarítások ösztönzését kívánja viszont elérni a kormányzat oly módon, hogy egyrészt a munkáltató lakáspénztári befizetése a befizetés évében érvényes minimálbér 10 százalékáig adómentes lenne. Hasonló megfontolások alapján az élet- és nyugdíjbiztosítások adókedvezménye esetén az előző évet meghaladó díjfizetéskor a többletre 20 helyett 25 százalékos kedvezményt lehetne érvényesíteni. Az elképzelések szerint a jövő évtől eltörlik a tőzsdei ügyleteken elért, árfolyamnyereségből származó jövedelem adóztatását. Ezt úgy érik el, hogy kamatból származó jövedelemnek minősül, s így 0 százalékos kulccsal adózik január 1-jétől a tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel. Az osztalékadózásra vonatkozó egyik javaslat szerint csak a 20 százalékos kulcs maradna, ám az osztalékjövedelem 50 százalékára 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást vetnek ki. A másik elképzelés szerint marad a jelenlegi 20, illetve 35 százalékos kulcs, és az ahhoz kapcsolódó hozzájárulás, ám az alacsonyabb adókulcs a vagyoni betétre jutó saját tőkerész 30 százaléka erejéig terjedne. Az idén még a jegybanki alapkamat kétszerese a határ. A társasági adóban az EU-elvárásokkal ellentétes kedvezmények ebben az évben még adhatók, ám a jövő évtől új, fejlesztési kedvezményeket osztanak ki. A csatlakozás után az EU-tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatnak fizetett osztalék adómentes lehet.