A világ főbb jegybankjai most már lassan egy éve egymással szinte versenyezve emelik alapkamataikat, miután belátták, hogy az infláció sokkal nagyobb és tartósabb, mint előzetesen várták.

Lassan már az eredmények is mutatkoznak: mind az USA-ból, mind az eurózóna legnagyobb gazdaságából, Németországból érkeztek már biztató, az áremelkedés ütemének mérséklődésére utaló adatok, bár ebben jelentős szerepe lehet az energiaárak nagyfokú csökkenésének is.

Kakukktojás

A korábbi, alacsony inflációs időszakban a jegybankok túlzásba vitték az élénkítést: még negatív kamatokat is alkalmaztak, mellette fedezetlenül állampapírokat vásároltak (eszközvásárlási programok), ezzel maguk is megágyaztak a mostani páratlanul magas inflációnak. Ezen már rég túljutottak, azonban egyetlen jegybank még mindig van, amely negatív alapkamatot alkalmaz. Ez nem más, mint a BoJ (Bank of Japan).

A japán jegybank ma tartotta kamatdöntő ülését, és miután múlt hónapban már tett egy apró, a szigorításra utaló lépést, a piac azt várta, hogy most tényleges kamatemelésre is sor kerül. Ez elmaradt, és más szigorító lépést sem tettek, ami összességében kifejezetten csalódást okozott. A szigetországban 4 százalék az infláció, ami ugyan alacsonyabb, mint szinte bárhol a fejlett világban, de mégiscsak jócskán meghaladja a 2 százalékos jegybanki célt.

Hozamsapka

A jegybank kommunikációjában folyamatosan azt hangoztatja, hogy az infláció átmeneti, szinte örülnek neki, hogy egyáltalán van, mert attól tartanak, hogy amint lecseng, jön újra a deflációs időszak, ami hosszú időn át fennállt azt követően, hogy Kína átvette Japántól a világ gyára szerepet, így a rendkívül fejletté vált japán gazdaság számára nem maradt további növekedési lehetőség.

A deflációsnak tekintett időszakban a BoJ nemcsak a kamatot csökkentette negatív szintre, hanem állampapírokat is vásárolt, sőt, meghatározta, hogy a 10 éves állampapírnak mennyi lehet a maximális hozama, ha fölé kerül, vagyis az árfolyam esik, a jegybank addig vásárolja a papírt, amíg a hozam a kívánt szint alá nem kerül. Az előző kamatdöntő ülésig ez a szint mindössze 0,25 százalék volt, akkor 0,50 százalékra emelték.

Távozó jegybankelnök

Ezt a piac egyfajta monetáris szigorítás első lépésének tekintette, de egyelőre tévesen: semmilyen újabb lépés nem következett ma. Az előző napokban a kamatemelési várakozások hatására 0,50 százalék fölé került a 10 éves kötvény hozama: a jegybank rögtön jól be is vásárolt belőle, mintegy 132 milliárd dollárnak megfelelő jenért, hogy visszaszorítsa a szint alá.

A mai ülés után a hozam 0,41 százalékig esett, de elemzők szerint újra emelkedésnek indulhat, miután

a jelenlegi jegybankelnök, Haruhiko Kuroda mandátuma rövidesen lejár, már csak egy kamatdöntés lesz az ő elnöksége alatt.

A piac így esetleg arra számíthat, hogy a következő jegybankelnök változtat a monetáris politikán.

Piaci torzulás

A 10 éves kötvényhozamra húzott hozamsapka egyébként torzítja a piacot, mivel más lejáratú kötvény ára és így hozama szabadon alakulhat: a 20 éves kötvény hozama például 1,38 százalék. Ez a vevőket a hosszabb kötvény felé tereli, a 10 éves meg így gyakran a jegybanknak kell vásárolnia, és mivel már az összes japán állampapír felét felvásárolta a BoJ, az állam saját magának tartozik az államadósság által.

Ennyi fedezetlen pénz szinte minden más országban hiperinflációt okozna, de a japánoknál nem: inkább dollárra váltják és amerikai állampapírt vesznek a befektetők. A jen ma mindenesetre 1 százalékkal gyengült a dollárhoz képest.